Ezt hogy élhetném meg újra?

Néhány éve lementem a Duna Plázában található pókerterembe.

Egy pár órája már tartott a parti amikor egyszer csak egy asztal átültetés miatt leült két jó kedélyű, felszabadult férfi az asztalunkhoz.

Az egyiket - tényleg semmilyen kiváltó indok nem volt - elkapott valami rendkívüli módon pozitív életenergiával telített nevetőroham...

Egy igazán felszabadult, mélyről jövő nevetést kell elképzelni.

Aztán az egyik pillanatban fogta magát az agyam és kikapcsolt, majd átadta magát az érzésnek!

Egy fajta módosult tudatállapotot képzelj el!

Nem bírom szavakba önteni. Egyszerűen mennyei volt!...

Ösztönösen a férfi felé fordult testem és teljesen ráfókuszáltam.

Előre dőltem és ahogy ráhangolódtam, - gyakorlatilag belezoomoltam az arcába.... - olyan érzés volt mintha fizikailag közelebb került volna hozzám,

csak az ő arcát láttam, mintha csak 1 méterre lett volna tőlem.

Nem tudom és nem is akarom finomabban írni. Azt a nevetést nem decibelben, hanem a Richter skálán kellett volna mérni!

Rengett és zengett a terem!

Egy fajta láthatatlan csatorna nyílt ki közöttünk.

Rá hangolódtam és, hogy is mondjam.. felhoztam, felszívtam belőle valamit. Ezt nem tudom máshogy írni!

A ráhangolódás után még intenzívebben kezdett el nevetni.

Pár másodperc után a köldökömnél megjelent, belobbant, bedurrant valami iszonyatosan jóleső, pozitív energia.

A köldökömtől egészen a szegycsontomig éreztem.

5-6 másodpercig tartott ez a különösen állapot, de utána valami leírhatatlan nagy eufóriát és egy hallatlan nagy lelki békét éreztem.

Mintha a mennyországban lettem volna.