Ha választanátok kéne testi és a lelki szépség között, melyiket választanátok? Nemet és életkort lécci írjatok!

Én viszonylag jószívűnek tartom magam, segítőkész vagyok az ismerősökkel és haverokkal. Szóval úgy érzem, belül rendben vagyok e tekintetben (persze emelett tudnék egy rakat negatívot is mondani, de mind olyan, amitől nem érzem magam rossz embernek). DE, a belső kedvességet rengetegen kihasználják, és emiatt ki lehet készülni. Úgy gondoltam régebben, ha jót teszel másnak, akkor azt előbb-utóbb visszakapod...ma már másképp látom, mert ilyenek az emberek.

A külső szépséggel rendelkezők sokminden szépet és jót megkapnak, csak azért mert szépek, és ahhoz hogy elbukják amit megszereztek ahhoz nagyon f*szul kell viselkedniük.

Ha valaki kívülről szép, akkor néha (vagy sokszor) meg se kell szólalnia, mert amit látunk az szép, és attól mi máris elolvadunk.

Egy lelkileg rendben lévő embert viszont meg kell ismerni, ami napokig, hetekig, talán évekig is tarthat.

Így lehet filózni, hogy a mai világban melyik az előnyösebb...