Az mennyire normális, hogy 20 évesen még nem találtam meg a stílusom és önmagam?

hasonló cipő (21 vagyok)

én tudom, hogy ilyen semmilyen vagyok, de rájöttem, hogy felesleges ezen bosszankodni, mert attól csak a kedvem lehet rosszabb, mert azon, hogy alapvetően milyen valaki, úgysem lehet (sajna) változtatni, szóval ha már ilyennek születtünk, akkor örüljünk annak ami van és ne azon rinyáljunk, h mi nincs

utálok okoskodni, de most megteszem :DD

ha meg akarod találni (magad), akkor ne keresd :D

Ha megnyugtat én is közel 23 vagyok és még én sem találtam rá önmagamra. Nincs semmi lelki bajom, nem vertek a szüleim, nem vagyok fogyatékos, de mégsem találom önmagam. A ruhatáram egy nagy összevisszaság, nem tudok rendesen felöltözni mert nincsennek egymáshoz illő darabjaim. Az egyik vagány, a másik divatos, a harmadik sportos...

Kb 8-10 sportot próbáltam már ki, a zenék az mp3 lejátszómon össze vissza vannak. Nincs 2 egyforma stílus.

Egy olyan dolog van ami állandó az életemben, és az a munkám. Ez az első dolog amiben jól választottam.

De én amondó vagyok, hogy majd megtalálom önmagam. :) Van még vagy 70 évem. :)

Szerintem te is nyugodj bele. Ezt a dolgot nem lehet siettetni. Majd kialakul.

"elég széles a skála, így gyakorlatilag kiismerhetetlen vagyok."

És akkor mi van? Mindenkinek van valamilyen stílusa, akkor is, ha a nevét nem tudja. A stílus az, ahogy ugyanarra a dologra reagálsz. Természetesen új dologra másként. Másodjára már arra is hasonlóképp. Ne akarj magadra erőltetni semmit. Inkább légy mindíg eredeti..

Ez ne zavarjon. Én is ugyanebben a cipőben járok, de arra jöttem rá, hogy engem pont ez tesz egyedivé. Nekem a nagy kavarodás a stílusom. Egyik nap laza cuccokban járok, a másik nap inget veszek fel. Egyik nap rockot hallgatok, a másik nap ambientet. Az egyik nap utálom az emberiséget, a másik nap megölelném a világot.

Próbáld te is úgy szemlélni magadat, hogy te így vagy egyedi, hogy nincs egy fix stílus, amibe bele tudod rakni magadat. Én ezzel odáig jutottam, hogy már kifejezetten szeretem ezt magamban. Nem semmilyen vagy, hanem mindenféle. Ha a stílusodra gondolsz, ne az legyen benned, hogy neked nincs, hanem az, hogy rendkívül egyedi. Biztos vannak dolgok, amiket kedvelsz. Kedveld őket, akkor is, ha látszatra ütik egymást. Így leszel te TE.

ez hülyeség, mért kéne leragadni egy zenei/öltözködési stílusnál mindenkinek???

szerintem az emberek jó nagy része néha ilyet néha olyat hallgat és akik rá vannak kattanva egy stílusra ők is ugyanúgy tudnának rajongani egy másikért