Normális vagyok?

40 éves férfiember vagyok, több millió forintom, mint ahány éves vagyok, mégis anyáméknál lakom, egész nap a gép előtt ülök, a pénzemből alig költök bármire is (mert minek?), társaságban meg kell magam erőltetnek, hogy menjen a conversation. Ha meg valaki piszkál és fáj az érzékeny kis lelkemnek, vagy elfojtom magamban, aztán mint a vulkán robban, vagy kiabálok, mint egy autista, hogy "HAGYJÁL BÉKÉN!"... és a nagypapa mamuszát hordom.

Mennyire vagyok beteg? Hogy segíthetnék magamon? Környezetváltozás, tudom... de képtelen vagyok magam mögött hagyni a családom és új életet kezdeni, bármilyen közel is lennének. Pán-péter szindróma? Hogy küzdjem le a démonaimat?