Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Mi van akkor ha nincs erőm...

Mi van akkor ha nincs erőm változtatni?

Figyelt kérdés
27 éves lány vagyok. Egy ideje úgy érzem, hogy az életem romokban. Egyetlen dolog tesz boldoggá, a párkapcsolatom, de azon kívül minden kilátástalan. Munka téren sokat próbálkoztam, fölöslegesen. Apám nem él velünk, nem tartjuk a kapcsolatot. Anyám és öcsém nem állnak mellettem, mintha egy idegen lennék, nem sokat beszélünk. A párom az egyetlen aki velem van. Barátnők úgy ahogy vannak, de távol érzem magamtól őket, régi csalódás miatt nem tudok igazán barátkozni, megbízni. Rosszul érzem magam, és emiatt most nem dolgozom. Szerettem volna változtatni. Elmentem egy ismerős pszichológus/pszichoterapeutához, akivel elkezdtük a terápiát, de nagyon nehéz, és azt hittem hogy lesz erőm végigcsinálni, de nem sikerült. Ez lett volna az esélyem arra, hogy végre boldog életem lehessen, és változtatni tudjak a dolgaimon. Eddig is bele voltam fáradva lelkileg de ezek után, még jobban azt érzem. Nem tudom mit tehetnék. Normális válaszokat várok, nem oltogatást, mert ez nem egy vicces téma, nehéz helyzetben vagyok.
2014. febr. 20. 11:12
 1/7 sippara ***** válasza:
42%
Nézd... 27 éves vagy, anyáddal élsz, nem dolgozol, mert nincs kedved, nem csinálod végig a pszichoterápiát, mert nincs kedved, mit vársz?
2014. febr. 20. 11:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:
Itt nem erről van szó...Látszik hogy nem voltál soha ilyen helyzetben, sosem fogod ezt megérteni, csak ítélkezni..
2014. febr. 20. 11:47
 3/7 anonim ***** válasza:
60%

Szerintem túl sok időd van a töprengésre. Ha nem találsz munkát, menj el önkénteskedni, vagy vedd át a házimunkát, főzz, moss, takaríts, nem lesz annyi ifdőd az önsajnálatra. Főleg úgy, hogy leírásod alapján erre komoly okod nincs.

Ez nekem nem depressziónak, inkább hisztinek tűnik. De vigyázz, az ilyen nőket egy idő után a birkatürelmű férfiak is megunják.

Anyád meg az öcséd gondolom már megunták hallgatni a panaszkodásodat, meg is értem őket.

Csak te tudsz segíteni magadon, hidd el!

2014. febr. 20. 12:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 sippara ***** válasza:
42%
Nem dolgozol, nem tanulsz, nem csinálsz semmit azon kívül, hogy sajnálod magad. MIBE fáradtál bele? Nem gondolod, hogy ha "senki sem ért meg", akkor esetleg te mész forgalommal szemben az autópályán, és nem mindenki más?
2014. febr. 20. 12:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat. Attól hogy nem írtam ide le mindent az életemből, (az lenne ugye a panaszkodás, itt pedig csak tanácsot kértem) attól még lehet több okom is arra amiért "hisztizek". Talán van okom "sajnálni" magam. Honnan gondoljátok pl. hogy öcsém meg anya jól álltak hozzám bármikor is és egyéb dolgok?? Csak előítélet persze, honnan is tudnátok. Nem lehet hogy ez is benne van abban hogy így érzem magam? Na erről van szó.. A párommal pedig szeretjük egymást, aki szeret valakit, azt nem hagyja el, hanem kitart mellette :). Ha elhagyja, akkor nem szerette igazán.
2014. febr. 20. 15:19
 6/7 anonim ***** válasza:

Nem lehet könnyű szakasz.

Hogy milyen traumák értek, azt csak te tudhatod, és hogy ezeknek mekkora hatása van arra, ahol most tartasz.


De ebből a "katatón" állapotból úgy lehet kikerülni, ha találsz valamit, bármit, bármilyen apróságot, ami lelkesíteni tud, ami energiával tölt el. Az energia ugyanis kívülről jön, össze kell tudni szedni. A mostani állapotodban nem vagy elég fogékony rá (a jelek szerint).


Szerintem ez a tennivalód, ne azzal foglalkozz, hogy más mit mond, meg "mi a normális". Elég nehéz "normálisan" élni mostanság amúgy is. A lényeg, hogy ne érezd magadat rosszul, és főleg ne feleslegesnek.

2014. febr. 20. 15:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 sippara ***** válasza:

"Apám nem él velünk, nem tartjuk a kapcsolatot"

"Anyám és öcsém nem állnak mellettem"

"Honnan gondoljátok pl. hogy öcsém meg anya jól álltak hozzám bármikor is és egyéb dolgok??"


Hol vagy TE? Hol van a TE felelősséged? 27 éves FELNŐTT nő vagy - legalábbis annak kéne lenned annyi idősen -, ehhez képest mutogatsz körbe magad körül, hogy az ő, meg az ő, meg az ő hibája, és téged SENKI nem ért meg. Nem gondolod, hogy valamit TENNED kéne NEKED is? Igen, az élet néha (na jó, gyakran) szar. Az emberek szemetek - a családtagjaid is emberek -, mégse zuhan minden ember mélységes önsajnálatba élete végéig, hanem feláll, és TESZ valamit ahelyett, hogy feküdne otthon, bámulná a falat, nyomkodná a gépet és rettenetesen feltűnően, agonizálva sajnálná magát. A te döntésed, mit kezdesz az életeddel, de ha TE úgy döntesz, hogy az égegyadta világon semmit, csak ujjal mutogatsz a körülötted élőkre, hogy tönkretették az életedet, és várod a sült galambot, akkor legalább ne HISZTIZZ (mert ez az, hiszti), hogy milyen szar életed van - TE VÁLASZTOTTAD.

2014. febr. 20. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!