Olyan iszonyatosan jó dolog legyőzni magad, és leszokni olyan dolgokról, amelyeknek a rabja vagy. Akkor miért teszi ezt mindenki?
Kiskoromban imádtam enni, imádtam az édességeket (még most is), minden egészségtelen dolgot. Ma ennek pont az ellentéte vagyok, bár nem volt egyszerű dolog idáig eljutni.
Először a lisztes/édes dolgokról mondtam le - a tízes éveim elején -, elkezdtem egészségesebb dolgokat (saláta, párolt hús enni). Pár évvel később bizonyos behatásokra a húsról is lemondtam. Pedig ezt addig elképzelhetetlennek tartottam, mert imádtam a húst, kb. függő voltam.
Nemrég sikerült lemondanom az utolsó nagy függőségemről, a tejről is, ami eddig kb. alaptáplálékom volt.
Most iszonyatosan jól érzem magam a bőrömben, mentálisan is. Sokkal aktívabb, energikusabb vagyok, sokkal nagyobb a teljesítőképességem is. Amikor elhagyok valamit, ami korábban erősen meghatározta a mindennapjaimat, akkor olyan, mintha leölnék egy hétfejű sárkányt, és enyém lenne a világ.
Most már arra is figyelek, hogy soha ne egyek annyit, hogy jóllakjak. Ha ez megtörténik, olyan, mintha megint visszazárnának a "karámba", ellustulok, nem fog az agyam, fáradékony leszek. Ha mindig éhes vagyok egy picit, akkor ennek az ellenkezője van.
Ez baromi jó dolog, bár néha istentelenül nehéz tartani magam az elhatározásomhoz.
De ha ez ennyire jó (gondolok, nem csak nekem), akkor miért nem próbálják ezt tenni az emberek? Elhagyni a függőségeiket, hogy semmi ne korlátolhassa őket?
válasza:
válasza:Megtudhatnánk, hogy mit eszek, ha szénhidrátot, húst, tejterméket nem?
Az élőlények már csak olyanok, hogy evés rabjai, különben éhen halnának.
A zöldségekről mikor fogsz lemondani? Az is egy függőség, nem?
Rengeteg dolgot eszek.
Nem mondtam, hogy szénhidrátot nem. De a cukros/fehér lisztes dolgokat azokat teljesen mellőzöm, és amúgy is mértékletesen fogyasztom. Salátát, zöldségeket minden mennyiségben, gyümölcsöt is sokat. Szójából, csicseriborsóból, más hüvelyesekből mindenfélét kitanultam már:) Olykor túrót is eszem, a tojást sem hagytam el.
Iszom proteinturmixot is (normálisan napi 1x edzés után), de ha zsúfolt napjaim vannak és nem tudok normálisan étkezni, akkor 2x is.
Szóval nincs hiánybetegségem:) Évente átlag 3x járok vérvételre, és egy csillagom sincs soha.
És a zöldség nálam nem függőség, már ha magát az életben maradásért történő evést nem soroljuk ide.
Én alapjában véve evésfüggő vagyok. Kislányként elég dagi voltam, mert imádtam enni. A felsorolt dolgok (hús, édességek, tej) nálam olyan függőséget jelentenek, mint másnak a cigaretta, vagy esetleg az alkohol.
Ha nagy ritkán engedek a csábításnak, és néhány napig ilyeneket eszek, akkor utána olyan szinten nehéz visszaállni a rendes kerékvágásba, hogy szinte már fáj. De megéri. Talán azért is jók ezek az alkalmi visszaesések, mert mindig ráébredek, hogy mennyire jó is ez.
válasza:Én személy szerint 1 dologról szoktam le, és annak nagyon örülök. 10 év dohányzás után (napi 1-2 doboz cigi elszívása után) a cigiről mondtam le.
Amiről meg te írsz.. nos kinek miről kell lemondania.
Nagypapám nemrég ünnepelte a 94 születésnapját. A kedvenc étele még ma is a töltött káposzta, de előételnek vöröshagymát eszik füstölt szalonnával. Persze a jó kis házi pálinkáját sem hagyta ki soha. Makk egészséges ember, tele humorral, élettapasztalattal.
Szóval nem biztos, hogy az aki egész életében lemond a jó dolgokról, az élete abból áll, hogy lesi mit ehet, mit nem, mit csináljon mit nem az boldog, egészséges ember..
Én nem akarok lemondani a vaníliás fánkról, a jó kis kebabról, vagy a csokifagyiról. 42 évesen egészséges vagyok, nem vagyok elhízva (sportolni sportolok jómagam is,de csak azért mert szeretem csinálni).
Nem is kell, amíg nem vagy a rabja. Van egy olyan mondás, hogy "Nem azért élünk, együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk!".
Nyilván mindenkinek más függőségei vannak, az enyémek ezek, másnak a dohányzás, megint másnak az alkohol. De a végeredmény szerintem ugyanaz: minden függőségtől nagyon jó megszabadulni!
Egyébként az én dédnagymamám 95 évet élt:) Ő is szeretett néha jókat enni, de amúgy soha nem volt zabálós típus, gyakran böjtölt is, és szerintem ez is közrejátszott abban, hogy jól érezte magát a bőrében.
válasza:Az a baj, hogy ez még mindig függés.
Olyan, mint az alkoholista. Ha nem iszik többet, attól még függő, hisz ha elkezdi, visszaesik, nem tudja abbahagyni.
Az az igazi szabadság, amikor ott van előtted az, amit nagyon szeretsz, nagyon kívánsz, mondjuk egy nagy torta vagy csoki, és csak egy szeletet eszel meg. A többit elrakod másnapra. Nem addig eszed, amíg van.
(Én is evésfüggő voltam, addig ettem, amíg már levegőt sem kaptam.)
Az ilyen dolgokat nem "csábításnak" meg "bűnözésnek" kell felfogni. Ha édeset kívánsz, egyél egy-két kocka csokit, és annyi. Az igazi kontroll a mértékletesség.
Nézz utána az ortorexiának (orthorexia nervosa). Mentálisan még mindig függő vagy, csak fizikailag jól érzed magad.
válasza: válasza:Úgy látszik, nálad a függőségekről való leszokás is egy függőség. Ha teljesen leszoknál róla, nem esnél vissza időnként, hogy aztán újra ,,leszokhass". Úgy látszik nálad ez valami jó érzést vált ki, ezért esel újra és újra vissza. Látod, ez is egy függőség.
Az emberek azért nem csinálnak ilyet, mert egy átlag emberben nem okoz ez ennyire jó érzést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!