Szociálisfóbiában szenvedők hol dolgoznak, vagy dolgoztak, ahol esetleg "jól" is érezték magukat?

na igen... egy jó kérdés..

am én is szociális fóbiás vok (17 éves) de nem szabad azzal foglalkozni, hogy most te ilyen vagy, ez egy állapot, de lehet rajta változtatni nem kell beletörődni, és nem is szabad, meg kell próbálni feloldódni

ha nagyon izzadsz akk solutio antisudorica (400 ft körül van)

ha pirulsz nem kell vele foglalkozni, ez te vagy, a te személyiséged

am az ilyen sokna vagyunk egy irodába azt nem ajánlanám

mondjuk ételkiszállító/ vagy vmilyen fuvarozós, árufeltöltő, biztosítási ügynök, szórólap, pizzafutár

am nem szabad megfutamodni

hány éves vagy?

Attól is függ, milyen tüneteid vannak, illetve milyen súlyosak. Valóban jobb lenne inkább azon gondolkodnod, hogy hogyan tudsz enyhíteni a problémádon, minthogy a képességeidnek, végzettségednek, érdeklődési körödnek nem megfelelő munkában gondolkozz, csak mert gátol egy fóbia a "kiteljesedésben".

Én szintén szociális fóbiás vagyok.

de pl. kifejezettem szeretem a társaságot, ezért közösségbe elég jól be tudok illeszkedni. A spontán beszélgetés sem igazán zavar. Viszont bizonyos cselekvések, amiket mások előtt kell végrehajtanom, azok már annál inkább . Ezeket a korábbi munkahelyemen igyekeztem elkerülni. Persze nem mindenhol lehet. Olyan hely nemigen van, ahol nem kerülsz emberekkel kapcsolatba. Egy takarító munkakörben lehet, hogy eleinte jól éreznéd magad, de ha pl. diplomás vagy, azért hosszú távon éreznéd, hogy másra van szükséged. Igazat megvalva még én sem tudok(akarok)

végzettségemnek megfelelő munkaköröket keresni, de próbálok "fejlődni", hogy ne segédmunkásként éljem le az életem a nemtomhány bizonyítványommal. Nehogy félreérts, semmi bajom a segédmunkával ill. a segédmunkásokkal, de ha már egyszer rengeteg pénzt és időt fektettem a tanulásra, akkor annak megfelelően szeretnék elhelyezkedni.