Szerintetek nagy lehet a baj? Vagy egyszerűbb a megoldás, mint én gondolom?

A lényeg, hogy az elmúlt évben, úgy érzem, rengeteg helyzetben lelkiismereti okokból nem arra hallgattam, ami valóban jó lett volna a szervezetem és idegrendszerem számára. Nagyon sokáig kimerült voltam, ingerlékeny ezáltal és belecsúsztam egy hipohondriás időszakba. Minden pszichoszomatikus tünet mellé szervi bajt párosítottam. Ennek az lett az eredménye, hogy totál kikészült az idegrendszerem 1 év alatt, tele lettem komplexussal, szorongóvá váltam, elvesztettem a páromat, nem tudtam csinálni az egyetemet... Teljesen egyedül érzem magam a gondjaimmal, itthon ülök és "magammal társalgok", továbbra is keresgélem magamban a hibákat, továbbra is félek, hogy ez után milyen pszichiátriai betegségem lett. Lehetséges egyáltalán, hogy egy egykor egészséges felfogású ember 1 év alatt megbolonduljon és gyógyszer hozná csak rendben? Vagy én tudnám magamat rendbe hozni csak? Nincs semmi dolgom, itthon ülök, nehezen lépek túl a történteken, továbbra is csak az a hobbim, hogy a múltat elemezgetem, mi minek a tünete volt és most is, hogy mi minek a tünete... Kezelésre szorulok szerintetek? Vagy egyszerűen egy hisztis ember lettem?