Mentálisan egyre rosszabb állapotban vagyok, úgy érzem, kezdek megőrülni. Mik ezek a tünetek?

A közelmúltban olyan dolgok értek, és olyan iramban jöttek a rossz dolgok, hogy egyszerűen nem tudtam feldolgozni mindent. Legalábbis szerintem. Két haláleset a családban, a maradék család folyton balhézik, munkahelyen is olyan stressz ér, nem szeretném részletezni, de a lényeg, hogy sehol nincs nyugtom. Se otthon, se a munkahelyemen, se éjszaka az ágyban, mert rémálmok gyötörnek... Mellesleg olyan szintű depresszióm van, hogy egyáltalán nem félek a haláltól.

A lényeg, hogy ezt a sok negatívumot már nem tudom ép ésszel kezelni... Régóta nem tudok sírni sem, bármennyire rosszul érzem magam... Csak a pulzusom van folyamatosan az egekben, és most jönnek a mentális tünetek: Egyszerűen néha azt érzem, hogy azt se tudom, hol vagyok. Nehéz leírni ezeket a tüneteket, de olyannak mondanám talán, mint a lázálmokat. Teljesen értelmetlen gondolatok kavarognak a fejemben, néha hosszú perceken át csak bambulok magam elé, és saját elmém süllyesztőlyébe kerülök. Deja-vu szerű gondolatok törnek rám, (ezt is nehéz elmagyarázni), néha piszkosul logikusnak tűnnek dolgok, tisztán látok, mintha rájönnék valamire, de aztán néhány másodperc mulva TELJESEN ELFELEJTEM, hogy mi is volt ez a gondolat, mi volt az a nagy rájövés, mert az előző pár másodperc kiesik, csak a kétes hangulat marad utána. Éjszakánként nem tudok aludni, napközben viszont olyan álmos vagyok, hogy bezuhanok az ágyba, és másodperceken belül félálomba találom magam, persze a pulzusom valami miatt ismét az egekbe szökik. Meg amúgy... Mintha sosem tudnék aludni rendesen, minta örökösen félálomba lennék. Rémképek, kényszerképzetek gyötörnek, korábban csak filmekbe láttam olyat, hogy valaki úgy ébred fel az ágyból hirtelen, mintha zsinóron rántanák fel, na, nekem ez egyre gyakrabban van, és úgy izzadok, mintha 40 fokos lázam lenne. Az alvásparalízis már szinte mindennapos, folyton melegem van, aztán fázom, tegnap például az egy fokba, hajnali kettőkor mentem ki félmeztelenül futni az utcára, mert le akartam kicsit hűteni magam. Csak világosban tudok aludni, mert ha sötét van, nem látom a szobát, akkor nem tudom, hol vagyok, és iszonyú pánikhangulat tör rám... Igen, néha hirtelen csak elkezdek félni dolgoktól, a sötéttől, a hangoktól, ilyen korábban sosem volt.

Hát nagyjából ennyi, nehéz leírni ezeket a tüneteket, de remélem sikerült azért, a lényeg, hogy ezek a dolgok egyre erősödnek, egyre sűrűbben fordulnak elő, és még most szeretnék erre megoldást találni, amíg még tudom, mi a helyes...