Lehetséges, hogy lelkivilágunk (gondolataink, szavaink, tetteink, kreativitásunk, segítőkészségünk) állapotát tükrözi vissza a környezetünk és az emberek?

Igen lehetséges.

Ezt túlzásnak tartom, viszont nagyban befolyásolják azt a szűrőt, amelyen keresztül befogadod a környezetedet.

Ez pontosan így van ahogy leírtad! :) Olyannak látod a környezeted amilyen te magad vagy. Pár példa: Ha te egy végtelenül optimista, vidám, boldog ember vagy akkor azt fogod látni hogy minden csodálatos, az emberek segítőkészek, minden szép :) (persze ettől még történhetnek veled negatív dolgok is, de te akkor sem törsz le, mert a pozitív beállítottságodból kifolyólag bizonyára jól kezeled a dolgot). A másik amikor valaki végtelenül negatív..Ekkor csak azt látod h minden sz*r, az emberek bunkók, neked semmi sem sikerül...Ráadásul a a negatív szavakkal amiket kimondasz, egyre inkább húzod le saját magadat, ahogy a másik csoportra is igaz (pozitívak) csak ugyebár ott ezek a gondolatok felemelnek téged. :) Csak nézd meg itt gyakorin az emberek témakört, láthatod h sok kérdés így hangzik: csak én utálom a nyarat, vagy pl: Miért utálom az embereket, magány, egyedüllét. De ha ezek az emberek változtatnának a gondolkodásukon és a hozzáállásukon akkor jönnének a lehetőségek, barátok, szerelem. :) Lehet h ez nem ilyen egyszerű, nem pár nap alatt leszel a pozitivizmus világbajnoka. Idő kell mindehhez. Viszont megéri, én is rajta vagyok az úton, és állíthatom h működik. :)

Igen, és nem csak az érzékelésben, hanem a tetteinkben is megnyilvánul. Ismerek olyan embert, aki egyszerűen vonz másokat, mint lámpafény a lepkét. Mert jó, egyenes, őszinte, és törődik másokkal. Semmi extra munkát nem fektet bele. Összehasonlítva én van hogy úgy hiszem teljesen magányos vagyok, és valóban, nincs sok barátom, de sokszor azt se veszem észre, hogy bár nincs sok barátom, de mégis vannak barátaim...