A skizofrénok többszörös személyiséggel rendelkeznek? (többi lent)

Régen használhatták mindkettőre, amikor még nem ismerték a skizofréniát. Miután megismerték, elkülönítették a két betegséget, de nem sikerült teljes körű munkát végezni, mert még ma is sokan keverik.

Az egyik persze nem zárja ki a másikat.

Na, akkor hosszú regét írok tenéked, csak győzd végigolvasni. :P :D

Mindenek előtt két apró javítás: szkizofrénia kisbetűs és sz-szel kezdődik, nem s-sel. :)

Úgy gondolom, az s-betűs írásmód (és kiejtés valahogy úgy alakulhatott ki, hogy latinul schizophreniának írjuk, és az sch-t tévesen s-nek olvasták, pedig szk-nak kell.

Először is beszélek a szkizofrénia-koncepció történetéről.

Menjünk pár évet, mondjuk olyan 400 évet, és kikötünk a 17. században, ekkor a mentális zavarokat egyetlen kategóriába, az "őrültség" (vesania) kategóriájába sorolták. Később, olyan kétszáz évre erre, már olyan okosak voltunk, hogy felállíthattunk egy újabb kategóriát, a demencia kategóriáját, ami ugye az akkori felfogás szerint fiatalkorban kezdődik, és elbutuláshoz vezet. A 19. század közepe felé már Kraepelin megkülönböztette a dementia praecoxot a mániás-depressziós pszichózistól, két alapvető tényre hivatkozva: a dementia praecox-ról úgy tudták, hogy állandó és irreverzibilis (ma is, csak van néhány reverzibilis típus), míg a mániás-depressziós pszichózis visszatérő és reverzivbilis.

Tulajdonképpen Kraepelin nem jelentette ki kategorikusan, hogy a szkizofréniánál elbutulásnál lenne szó, sőt, élete vége felé árnyaltan "érzelmi elbutulásra" gondolt, a 20. századi Nyírővel együtt egyébként. Végül rájöttek, hogy a dementia praecoxnál nem az elbutulás a lényeg, hanem az emocionális lét hanyatlása. Így végre eljutottunk oda, hogy összepakoltak két szót, a "szkidzein"-hasadni és "frenosz"-elme szót. Így került a köztudatba a tudathasadás kifejezés is.

Mivel a kérdésed a szkizofrénia spektrum és a disszociatív zavar közötti különbségekre is kiterjed, akkor a szkizoid tünetcsoportról is beszélek.

A szkizofréniaspektrum főbb tüneteit három fő csoporba oszthatjuk:

Akut szkizofrénia tünetcsoportja

Idült szkizofrénia tünetcsoportja

Szkizoid tünetcsoport.

Vegyük tehát sorra a dolgokat.

Nézzük először az akut tünetcsoportot.

Először is tisztázzunk egy fogalmat. Mi az az érzékcsalódás? Az érzékcsalódás hamis percepcióból adódó vagy percepció nélküli észlelet. (percepció=észlelés)

A betegnél tehát érzékcsalódások, főként akusztikus pszeudohallucinációk (másik csoport az illúziók csoportja) jelennek meg. A hallucináció a percepció nélküli észlelet, pszeudohallucinációról pedig akkor beszélünk, ha az észlelet nem tartalmazza a valóság minden elemét, és noha az élmény valós, az nem vetül a külvilágba. Magyarán a beteg tudja, hogy valami nem stimmel. Típusos formában a beteg leggyakrabb párbeszédeket hall, a hangok beszélhetnek róla, kommentálhatnak (kommentatív hallucináció), legenyhébb változatban zajhallásra korlátozódik (akoasma), kihangosodhatnak a gondolatait, vagy esetleg a gondolatait visszahallhatja (gondolatecho).

Téveszmék keletkeznek, jobbára üldöztetés téveszmék.

Asszociáció fellazulnak, ami tehát tudati integrációs zavar már, enyhébb esetben egyszerű kuszaság, rosszabb esetben inkoherencia. Legkönnyebben úgy lehet megérteni hogy nem elbutulásról van szó, hogy míg a demens beteg elveszti a fonalat, addig a szkizofrén betegnek fonala sincs, nemhogy még elveszítse. :)

Az beteg éntudata sajátos zavarokat mutat. Önmagát idegennek éli meg (deperszonalizáció), úgy érzi, mintha a világ megváltozott lenne (derealizáció).

Ritkán szokták említeni, de előfordulhat az időélmény zavara is. Tehát például kinéz az ablakon, és rendkívül lelassultnak, vagy ellenkezőleg, felgyorsultnak éli meg az autók mozgását.

Mivel kisül a szemed a képernyőn, ha részletezem, a többit csak leírom már:

Hangulati és érzelmi zavarok, figyelem sajátos zavarai, magatartás zavarai jellemzőek még.

Áttérhetünk tehát az idült tünetcsoportra.

Mivel majd még akarok többet dumálni, ezért ezt is csak vázlatosan írom le, mint az akut tünetcsoport végét.

Tehát:

iniciatíva-és spontaneitás hiánya

passzívan viselkedik

hanyag, nem tisztálkodik,

beszéde lassú, szürke, párbeszédet nem kezdeményez

közönyös, érzelmi világa sivár

jövőképe nincs, az adott pillanatban él

izolálódik

kiderülhet részletesebb tájékozódás után, hogy a téveszméi lazán rendszerezett világában él

súlyosabb esetben autonómiája teljesen elvész, tartós intézeti ellátás válik szükségessé

Feltűnhet, hogy ez nem az, amit a filmek bemutatnak, majd azt is megtudod később, hogy miért van ez így.

Szkizoid tünetcsoportról ugyanígy vázlatosan:

érzelmi élete, megnyilvánulásai sivárak

szociális élete szegényes, izolálódik

szociális élete elől belső világába menekül, autisztikus tüneteket mutathat, szívesen foglalkozhat ezoterikus dolgokkal.

Na... Megszültük, de most jön a java, és még jön a disszociatív zavar. :D

Amikor tünetcsoportot mondjunk, akkor a tünetekről általában beszélünk, amikor xy kórkép tüneteit mondunk, akkor a tüneteket részletesen, külön-külön vesszük.

Nézzük most a szkizofrénia tüneteit.

A) gondolkodás zavarai

akut tünetcsoportnál részleteztem xD

B) külső erő általi irányítottság érzése

A beteg úgy érzi, mintha kívülről irányítanák, esetleg csak részfunkciókat, mint érzelem, döntések stb., előfordulhat, hogy ez az érzés csak egy-egy testrészre terjed ki.

C) érzékcsalódások

jobbára akusztikusak, némely esetben parancs-hallucinációk, ezek veszélyesek is lehetnek.

Az is előfordul, hogy a beteg bizonyos testrészeiben véli hallani a dolgokat (extracampin hallucináció).

Érzékcsalódások, amiről a szkizofrénia ismertes, leginkább majd a később részletezett akut FÁZISRA jellemzőek.

D) Téveszmék.

Szintén részleteztem xD

E) Érzelmi közöny

Úgyszintén. :)

F) Asszociációk fellazulása

Kezd kínos lenni xD

G) Pszichomotoros tünetek jelenhetnek meg

motórium finom árnyalatai zavart szenvednek el, a mozdulatok ügyetlenek, suták. Ez jellemző még a mimikára és pantomimikára is. Súlyosabb esetekben kifejezett katatóniás tüneteket tapasztalunk (erről is lesz szó).

H) Aktivitás csökkenés

Részleteztem

I) Szociális kapcsolatok zavarai

Részleteztem ezt is.

A szkizofrénia diagnózisához a A-D) pontok közül egyértelműen egynek, vagy legalább kettőnek kell jelen lennie (legalább kettő akkor, ha a tünetek csak részlegesek). AZ E-I) pontok közül kettőnek kell fenn állnia. A diagnózis felállításához a BNO 1 hónapot ír elő időkritériumként.

Na :D

Katatón szkizofréniáról inkább nem beszélek, meg a szkizofréniaspektrum csoportjairól sem, mert mire végzek, el is temethetnek. xD

Szóval a szkizofrénia kórlefolyása következik. :D

Ezt négy részre oszthatjuk, sorrendben premorbid, prodromális, akut és remissziós fázisokra.

Kezdjük.

Premorbid szakasz:

Ha nem lettem volna lusta dög, és leírtam volna, tudnánk, hogy a szkizofrénia olyan 14-35 éves korban kezdődik, tehát serdülőkorban, ifjúkorban kezdődik, a paranoid szkizofrénia a legkésőbb, általában 25-35 éves kor körül.

Nos, ebben a szakaszban a beteg még csak különcködik, bizarr magatartásformát mutat. De erre gyakran nem figyelnek oda, "Fiatalság bolondság" címén a koruk számlájára írják.

Prodromális fázis:

Hosszát tekintve elég változó, néhány héttől néhány évig terjedhet. A beteg személyiségének stabilitása, fejlődése elvész, illetve megreked. Funkcionális károsodásokat láthatunk (például tanulmányi eredmény romlása). Aspecifikus tünetekként alvászavarok, depresszív zavarok, egyéb affektív zavar, csökkent koncentráció, fáradtság léphet fel. A prodromális fázis végén megérkezhet a vihar szele, az akut fázisra jellemző tünetek igen enyhe formában már megjelenhetnek.

Akut fázis:

Akut tünetcsoportban részletezett tünetek

Remissziós fázis: Az akut fázis utáni szakasz, ahol a pszichotikus tünetek jelentékenyen enyhülnek vagy teljesen megszűnnek, ugyanakkor a személyiség torzul.

Jaaa, pszichózis az az, mikor a valósággal való adekvát kapcsolat elvész.

Egy idő után újabb akut fázis jön, majd újabb remisszió ect., így a személyiség folyamatosan torul. Ezért jellemzőek az idült szkizofrén betegekre azok, amiket leírtam. Mondhatnám picit talán pongyolán, hogy elvesztik önmagukat.

Na :D

Disszociatív zavarok

Disszociatív zavarokban a magatartás dezorganizálódik, az én azonossága részlegesen vagy egészében megbomlik.

Néhány dolgot tisztázok, elmondom a disszociatív zavarok jellemzőit, a főbb típusokat, és készen vagyunk.

No. Először egy meglepőbb dolog: a hipnózis mesterségesen előidézett disszociatív állapot. :)

A disszociatív zavaroknál szinte minden esetben pszichogén (lelki eredetű) okokat fedezhetünk fel. A tünetek súlyos esetben pszichózisokra emlékeztetnek, ekkor "pszichogén pszichózisról" (xD) beszélünk.

A disszociatív (ezt most ötször próbáltam leírni, mire sikerült xDDD) zavarok általánosan a következőképp jellemezhetők:

hirtelen kezdődnek

némely összefüggő mentális folyamat (mint emlékek) kiesése, amelyek amúgy később pl. hipnózisban visszahozhatók

hirtelen múlik, és ez gond, mert könnyen előfordulhat, hogy a betegnek fogalma sincs, hogyan került oda, ahol éppen van.

No, van jóóó sok típusa a BNO-ban, beszélhetünk disszoviatív amnéziáról, pszichogén fugáról, deperszonalizációs zavarról, amiről te beszélsz, azt a régiek multiplex személyiségnek nevezték, ma szépen disszociatív-identitás zavarnak hívjuk, és elképesztően ritka. Tehát itt a betegnek egyidejűleg, párhuzamosan több személyiség van a fejében, és ezek váltogatják egymást. Ezek külön névvel, foglalkozással stb. rendelkezhetnek, és néhány esetben az egyes személyiségek között valamilyen szintű átjárás lehetséges.

Na, ha van esetleg kérdésed, írj privit nyugodtan. xD

15/ meleg f

Jaaaa, és még mielőtt belém kötnétek, este van, és örültem, hogy ennyire alaposan is volt energiám leírni. :P

Reggel 8-9 körül alaposabban is ment volna, de láthatólag itt Magyaroszágon éjszaka van. xD