Ez valami pszichés probléma lenne nálam?

Akárhányszor szüleim elmennek nyaralni messzebbre szinte remegek az aggódástól , hogy semmi baj ne történjen út közben velük. Egész nap feszülten figyelem a telefont, hogy végre mikor hívnak , hogy odaértek a rokonokhoz. Egyből a legrosszabbra gondolok , hogy egyedül maradok és hasonlók.

Hiába jó söfőr apám akkor is bennem van ez a félelem.

Nagyon régen szinte nem emlékszem rá , az akkori szomszéd bácsi elvitt minket valahova és egy kereszteződésbe oldalról belénk csapódott egy másik autó. Szerencsére senkinek nem történt semmi baja meg én se emlékszek az eseményekre igazából mert kicsi voltam. Lehet köze ehhez a dologhoz ? Vagy mivel tudnám ezt a szorongást csillapítani ?