Miért van ez? Normális?

Miért van az, hogy ha van minek örülni, akkor is beszöknek rossz gondolatok a fejembe?

Például egyik családtagom egészsége javul, meg hát túl van egy nem könnyű helyzeten, aminek örülök, de mégis eszembe jut ezután jó lesz-e... vagy meddig.

Vagy a másik: barátommal egy ideig több vitánk volt, mostanában kevesebb idő volt egymásra miatta meg miattam is, most elmondtam neki mik zavartak (szerintem jogosan) a kapcsolatunkban. Most látom hogy jelenleg igyekszik kedvemre tenni meg javítani a helyzeten. Ennek örülök, de mégis aggódok ezen is néha, hogy ezután vajon milyen lesz.

Értékelem a jó dolgokat, de mégis vannak aggódó gondolataim néha. Miért?

Azért mert megszoktam hogy egy ideig sok gondom volt?