Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Egészség » Nők egészsége

A kérdés

Missed ab. után hogyan tovább?

Tegnap estem túl egy missed ab-on. Párommal aug-ban próbálkoztunk először, és sikerült teherbe esnem, ráadásul pont nyaraltunk. Pozitív teszt, öröm a köbön, szóval gyönyörű kezdet volt, talán túl szép is. Az első uh-n csak petezsákot láttak, még életemben nem örültem ennyire egy kis fekete pöttynek. Aztán 2 hét múlva még mindig csak petezsák. Na itt már ideges voltam. Aztán rá 1,5 hét múlva ugyanaz az eredmény. Tegnap voltam 9 hetes és 2 napos. Ráadásul tágították a méhszájam (laminária) és az baromira fájt. Most olyan üresnek érzem magam. Tudom hogy más már járt sokkal rosszabbul is mint én, de ez is elég vacak érzés. Akinek volt már ilyen hogy élte meg?

 2008. szept. 25. 07:59  Privát üzenet  

A válaszok
1 2
Barátnőmnek volt, kb. úgy élte meg, ahogy gondolom Te. Ráadásul neki lombik beültetés után történt mindez, nagyon megviselte a dolog. Lelkileg szerintem még most sem dolgozta fel (1 év után), de a doki azt mondta neki, hogy kb. 3 hónap után próbálkozhatnak újra... Remélem, minden rendben lesz Veled, próbálj arra gondolni, hogy nem lehet véletlen, hogy az a babóca nem akart megszületni, valószínűleg nem volt életképes... (lehet, hogy sovány vigasz, de semmiképp se magadat hibáztasd!) Hidd el, minden rendben lesz!! Szorítok neked!!! :))

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 82%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/12Időpont 2008. szept. 25. 08:26 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Szia! Nekem februárban volt missed ab-om, tudom mit érzel. Én is ürességet éreztem utána, hiszen le kellett építeni azt a sok szép álmot, tervet, amit az ember addig felépített magában. De azt kell mondjam, a dolog lelki részének ez még csak az első állomása. Most jön a gyász, amit mindenképpen meg kell élni, nem szabad elfojtani. Amikor ezen is túl vagy (néhány hét, ami tényleg nem könnyű), újra vágyat érzel, hogy babát vállalj. (Nálam legalábbis így zajlott, de általában mindenkinél.) És ami a jó hír: ilyen küret után könnyebb teherbe esni. Mi megvártuk a 3 hónapot, addigra pont lelkileg is túltettük magunkat a dolgokon, így májusban már újra terhes voltam. Most már 20 hetes vagyok, és eddig semmilyen problémám nincs! :-) Ezt kívánom neked is!!!

Ja, és gondolj arra, hogy egyáltalán nem rendkívüli sajnos, ami veled történt.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 90%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/12Időpont 2008. szept. 25. 08:45 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Szia!Én is februárban vesztettem el a babát,ráadásul a második,végre boldog házasságomat élem,azon a napon akartuk elmondani a kisfiamnak,aki tíz éves és nagyon vágyott kistestvérre.38 éves vagyok így sajnos szinte ki is futottam az időből.Nagyon szomorúak voltunk,sírtunk a párommal mint két gyerek,ez az állapot eltartott kb.egy hónapot és persze elvégeztem minden lehetséges vizsgálatot,persze minden rendben volt.

Nagyon szeretnék babát,ez február óta állandóan az agyamban van.Talán még egyszer megpróbáljuk,a lényeg az hogy ne add fel,te biztos sokkal fiatalabb is vagy mint én.Sok sikert!



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 71%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/12Időpont 2008. szept. 25. 09:59 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Jaj, ne mondj ilyet légyszi, hogy kifutottál az időből, van, akinek ennyi idős korában még az első baba sem jött össze... Ha már nincs vérzésed, akkor lehet ilyet mondani, de addig ne!!! Lehet még nem is egy gyereketek!!!!!! (ez most az utolsó válaszolónak szólt, a kérdezőnek: az 1. voltam).

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 82%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/12Időpont 2008. szept. 25. 15:12 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Köszi a bíztatást,a kérdezőnek pedig szerintem ahogy telik az idő,úgy gyógyulnak a sebek...:-)

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 71%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/12Időpont 2008. szept. 25. 15:44 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Szia! Átérzem a helyzeted, velem is megtörtént nem is egyszer. Nekem egy kineziologus segitett feldolgozni a veszteségeket. Idén végre kiderült, hogy alacsony a progeszteron szintem és trombozisra is van egy kis hajlamom. Lehet, hogy aspirint kell szednem ha sikerül majd teherbe esnem.

Egy jó tanács, kérj hormonvizsgálatot. Az első missed ab. után a dokim csak annyit mondott, hogy ilyen előfordul, és semmilyen vizsgálatra nem küldött el. Azóta persze orvost váltottam, voltam genetikusnál is.

Meg kell siratni az elvesztett kisbabát, de aztán el kell engedned őt. Én is igy "éltem" túl, elfogadtam hogy ennek igy kellett történnie valami miatt.

Mielőbbi gyógyulást, és egy egészséges kisbabát kivánok!!!!



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 95%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/12Időpont 2008. szept. 25. 16:30 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Nagyon köszönöm Mindenkinek! Remélem minél hamarabb sikerül feldolgoznunk ami történt, és a jövő év már elhoz nekünk egy kisbabát.

# 7/12Időpont 2008. szept. 25. 17:16 Privát üzenet
Tudom hogy mit érzel! Ezt az üres érzést én is érzem már 3 hete, én 19 hetesen veszítettem el a babámat. A szörnyű a dologban hogy meg kellett szülni.Nekem az első babám lett volna, 3 évet vártunk rá és hozzáteszem én sem vagyok már túl fiatal 31 elmúltam. Nehéz a feldolgozása.Gyászold meg a babádat, beszéld ki magadból a fájdalmat. Van egy Angyalok szülei vagyunk nevű internetes oldal, nekem segített. Persze soha nem fogjuk ezt a tragédiát elfelejteni, minden nap minden órában benne van a gondolataimban, de remélem egy idő után enyhülni fog ez a fájdalmas , üres érzés. A legjobbakat kívánom neked! Bizzunk benne hogy legközelebb sikerül!

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 85%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/12Időpont 2008. szept. 28. 08:04 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
4-nek: engem 38 éves korában szült édesanyám 4,60 kilóval. Ill. császárral születtem, tehát Neked második szülés miatt nem kellene aggódnod. :)

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 86%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/12Időpont 2008. szept. 29. 08:27 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Rejtvényjáték 728x90
Nekem holnap lesz műtétem. Én mondjuk úgy nem vagyok az az össze zuhanós típus. Sajnos sok minden történt már velem ezért nagyon kemény vagyok meg alapból is ilyen a természetem. Persze attól fájt mikor megtudtam. Az a legjobb ha lekötöd magad és nem gondolkozol. Hanem szépen tervezgeted a jövőt és nem a múlton rágódsz. Annak semmi értelme. Ami elveszett nem jön úgyse vissza. Kitartás hidd el minden rendben lesz.

A válaszíró 71%-ban hasznos válaszokat ad.
# 10/12Időpont 2009. jún. 18. 22:38 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Szeptember 30. án megjött a menstruációm és valami oknál fogva tegnap is megjött. Ez normális szerintetek? A fogamzásgátlót most folytassam tovább vagy mit csináljak?
Lehet, hogy azért nem nőtt tovább a mellem mert mindig beütöttem sokszor mindenhova?
Most akkor hogy szedjem tovább?
Mit tegyek? Kiváltsam a gyógyszert, s szedjem tovább, és úgy menjek el nőgyógyáshoz, vagy ne szedjem tovább a gyógyszert, és úgy menjek el nőgyógyászhoz?
Normális az, ha az utóbbi hónapokban 23,20, most pedig 19 napra jött meg? (tovább lent)
Van valaki, akinek ráírták a papírjára kérdőjellel, hogy missed ab, és utána mégis tovább fejlődött a magzat?

Kérdések az Egészség rovatbólKérdések a Nők egészsége rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!