A vakok tudnak emlékeket képzelni?

Aki születésétől fogva vak, annak az álmai, emlékei, miegyéb is úgy jelenik meg ahogy érzékeli a világot. Tapintás, illatok, hangok, érzések...

Aki később vakult meg, ők nagyon sokáig látnak álmukban. Nem tudom meddig. (remélem ez mindig is megmarad)

A vágyak is normál képformában jelennek meg. Ahogycsak az álmok, addig míg vannak a látó idejéből emlékek.

Az emlékek, még a látó időből megmaradnak. Szintén nem tudom mennyi ideig, de szintén remélem, hogy véglegesen...

A már vakon szerzett emlékekkel más nem tudom hogy van, de én sokszor visszagondolva egy napra, egy programra, egy alkalomra, sokszor úgy érzem, úgy jelenik meg az emlékemben, mintha láttam volna. Pl. egy sétára visszagondolva, megjelenik a táj, az emberek akik körülöttünk voltak...Ez minden bizonnyal abból adódhat, hogy annyira konkrétan megvannak még a látó emlékeim, hogy ha ismert helyen vagyok, akkor mai napig "látom" a környezetemet. És így, ilyen intenzív látó emlékekkel a még nem ismert helyeken is könnyű elképzelni/"látni" magam körül mindent.

Igen :)

Én nem születésemtől kezdve vagyok vak, és kisebb koromban jobban láttam, mint most, például színek nagyjábóli árnyalatát, formákat. Most már csak foltokat látok, és a fehéret meg tudom különböztetni a feketétől.

A vágyaimat én úgy szoktam/tudom elképzelni, hogy a látásmaradványom alapján megpróbálom elképzelni a dolgokat, helyszíneket, embereket. És ezáltal valamilyen szinten látom is magam előtt. Az álmaimban is hasonló a helyzet. Pont annyit látok, mint a való életben és ugyanúgy jelennek meg előttem a dolgok, mint a való életben. Nekem az álmaimban a szagok nem játszanak kulcsfontosságú szerepet, vagy csak nem emlékszek rá. Nem tudom.

Azt viszont én se tudom elképzelni, hogy egy teljesen vaknál ez az egész hogy lehet. Talán a letapintott formák, elmondott információk alapján megpróbálják maguk elé képzelni a dolgokat, vagy fogalmam sincs.

lehet.

vizuális emlék/vágy esetleg akkor, ha az illető korábban látott, idővel vakult meg, azaz nem úgy született. Ugyanis az agy kitapasztalta és tudja kezelni azokat a területeket, de az érzékszerv megszűnésével hogy idővel elfelejti-e azt már nem nagyon tudom...

Született vak vagyok.

A látásról sincs fogalmam és nem arról van szó, hogy "sötétet látok, csak megszoktam", akinek nincsenek szemei, ő sem lát semmit.

Emlékek elképzelése: csak gondolatok vannak.

A vizualitás is összefögg nálam a tapintással: amit tudok érzékelni kézzeol, azt "magam elé tudom idézni" - persze színek és minden látványból fakadó információ nélkül.

El tudok képzelni vonalakat, egyeneseket, úgy tudom elképzelni, ahogy geometria tanításakor olyan kemény műanyag fólián húztunk vonalakat, mely fólián a vonalak mindig megmaradtak. Ábrákat valamennyire ez alapján tudok elképzelni.

Fából, agyagból készült házakat amelyeket régen megfogtam, magam elé tudom képzelni. Tetővel, ablakokkal, kéménnyel, ahogy el volt készítve.

Egyszer mutattak nekem agyagból készült gombát, az illető úgy készítette el, mintha papírra lett volna rajzolva, tehát "2D"-ben. Nagyon fura volt számomra hogy "rajzolva ilyen". Belegondolva teljesen logikus.

Sokat gondolkodom azóta is arról, hogy milyen tárgy miképpen nézhet ki lerajzolva.