Akinek valamely családtagját rákkal diagnosztizálták, hogy voltatok képesek nem "beleőrülni" a dologba?

Édesapámat úgy 2 évvel ezelőtt, IV-es stádiumú vastagbélrákkal diagnosztizálták, és iszonyú nehéz a küzdelem, mindenkit megvisel. Nyilván az ember a végletekig próbál pozitív maradni, de nagyon nehéz. A "foglald el magad" is csak ideig óráig segít. Már ezzel is álmodom sokszor. Meditáció, pozitív gondolkodás, az ég világon mindent próbálok, de vannak bűn nehéz időszakok. Nem tudom kihez vagy mihez forduljak. Van valami jó "módszer?"

Köszönöm a válaszokat