Az élet csak egy illúzió?

A leírásod rengeteg tárgyi és logaikai tévedést tartalmaz, nézz utána picit pontosabban a csillagászati alap dolgoknak.

Ami a fő kérdésedet illeti, visszakérdeznék: változik bármi is, ha az élet csak illúzió? Nem leszel többet éhes, szomjas, fáradt, nem fogsz fázni nem fog fájni semmi?

nagyon érdekesen írsz - amikor én is "nagyon nagyon fiatal" voltam, bennem is felmerültek ezek a metafizikai kérdések. (metafizikai= ami a létesülteken túli) Azt hiszem ez a normális, hogy a "nagyon nagyon fiatal" eltöpreng ezeken - és utána egy hosszú-hosszú életen át keresi a világ a létezés nagy titkait. Aki keres, az mindig talál is. Lehet mellette élni, nem zárja ez ki a boldog létezést -sőt! a keresés a boldogság maga.

"miből lett minden?" - ez lényegi, az eredet, a keletkezés "Minden csak illúzió?" - nem, de illuzórikus a tapasztalás.

Ezt ajánlom, Weöres Sándor a metafizikai kérdések által ihletett, világ egyik legnagyobb költőjének írása, ez egy létszemléleti műve:

[link]

kérd meg a (titok, hányadik) születésnapodra: [link]

Régebben sokat elmélkedtem hasonló dolgokon. Aztán elkezdtem keresni a válaszokat, kezdetnek megnéztem egy csomó csillagászatos, tudományos ismeretterjesztő filmet.

A téged is foglalkoztató kérdések nagy részére meg is kaptam a választ, és közben belebotlottam egy csomó szinte még érdekesebb dologba, témába. Agykutatás, kvantumfizika, stb. Ajánlom neked is ezt az utat, sok döbbenetes dolgot fogsz megtudni.

illúzió mivel a "tudat" hozza létre

talán érdekes lehet

[link]

[link]

Na, először is: nézd meg Dávid Gyula videóit.

Nagyon érdekesen és érthetően beszél ezekről.

Másodszor: elég fiatal lehetsz még. Valószínűleg még semmivel sem találkoztál, ami 5 nagyságrenddel távolabb van tőled (túl nagy, túl kicsi, túl gyors, túl erős gravitáció, stb).

Az a helyzet, hogy ezeket sajnos 𝐧𝐞𝐦 fogod magadtól kitalálni, a józan eszed ehhez kevés.

Ha ezeket is érteni akarod, ahhoz komoly tanulmányok kellenek.

Csak egy példa: víz.

Azt hiszed, ismered?

Ha nagy sebességgel csapódsz a vízbe, úgy jársz, mintha betonfalba csapódtál volna. Akkor tehát a víz szilárd?

Bizonyos körülmények között veheted úgy, és most nem csak a jégre gondolok.

Pl. ahogy egyre kisebb dolgokat nézel, egyre szilárdabb lesz. Egy vízcsepp, ahogy kiszárad, halálra tud lapítani egy papucsállatkát.

Fordítva meg: egy bolygó az már folyékonynak tekinthető.

Szia! Nem véletlenül vagyok itt, a google irányított ide.

Azt az ókori görög filozófiai iskolát keresem, ahol azt tanították, hogy az élet illúzió. Még nem találtam meg. Amikor tanultunk róla a középiskolában, még kevésbé érdekelt, mert nem hittem benne. A Mátrix elnevezésű valami viszont megfogott. Továbbra sem hiszek természetfeletti dolgokban, viszont tetszik a lehetőség. Képzeld el, hogy létrehozol egy játékot, ahol a beprogrammozott emberek véletlenszerűen ténykednek. Hát nem csodálatos figyelni, hogy alakul a sorsuk? Ha nem tetszik, reset, vagy javítasz a programon. A túl bonyolult játékokban előfordulhatnak rejtett hibák. Nos, a Mátrix szerint mi vagyunk ennek a játéknak a szereplői. Shakespeare is megmondta, hogy szinház ez egész világ, és szinész benne mindenki.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy felesleges tanulnod, megismerni a világot, úgyis lekapcsolhatják a gépet bármikor. Nem fogják lekapcsolni, mert túl sok munka van a megalkotásában.

Ha viszont nem tanulsz, és tudatlan maradsz, a nálad okosabbak szolgájává válsz. Majd rákényszerítenek, ha nem akarsz. Mindig vannak rossz emberek, akik ki akarnak használni másokat.

Bizonyos szintig viszont bíznod kell a körülötted levőkben, mert bizalom nélkül nagyon kellemetlen élni. Sőt, többet kell adnod, mint amennyit kapsz, a szeretet, mosoly meg ingyen van.

Realista-álmodozó énem már kezdi érteni a kozmológiát. Pontosabban belátom, hogy megérteni lehetetlen, a tudásunk viszont egyre több. Szerintem bármerre elindulsz az űrben fénysebességgel, 26milliárd év múlva visszajutsz ide. Erre a helyre, persze itt már más lesz. Gondold el, a Földön is elmehetsz bármilyen irányba, ha megkerülted a bolygót, ugyanoda kerülsz. A világűrben ez a térgörbület miatt van.

Szerintem ahol az anyag, ott van tér, és telik az idő. A világűr peremén tehát nincs tér, az idő sem telik, tehát kijutni sem lehet. Különben is mindig lesz olyan érzésed, hogy a Mindenség közepében vagy. Van viszont tér és az idő is felpörög, ha belépsz egy Fekete Lyukba. Ha csak percekre is, odakinn évezredek telnek el. Amit kívülről láttál, hogy 100 millió kilóméteres gömb, a közepéig mégis fényéveket kell megtenned.

Mindez az én középiskolás szintű fantazmagóriám hasból kapott számokkal. De ismeretlen okból 14 évesen már ilyen képregényeket rajzoltam, persze csak saját magamnak.