Miért hisztek Albert Einsteinben? Pedig sohasem láttátok, és sohasem találkoztatok! A dokumentumokat amiket írt és kiszámolt, azokat szerintem megváltoztatták mielőtt meghalt Einstein. Mi van ha felfedezte az időutazást?

Azt,hogy a vallást az emberek manipulálására találták ki a nehéz időkben.

A sötét középkorban amikor háború háborút követett amikor egy idegen sereg végigment az országon a fiadat megöltèk vagy elvitték a lányod és feleséged megerőszakolják és már nincs semmi boldogság akkor mi adna reményt? Csakis a vallás. Nézd meg, aki önkezével végez magával pokolra jut. 10parancsolat. Mind manipulatív gondolat. Ne lopj, ne kivánd meg fele barátod nőjét, stb.

Hogyha valóban egy felsőbb erő, egy hatalmas ember üzent volna akkor nem azt üzenné,hogy: legyél boldog, merj dönteni, próbáld ki!

Albert Einstein pedig egy gondólkodó volt. A mai napig van olyan elmélet amit nem tudtak bizonyítani. Videó, hang és írásos feljegyzések is vannak róla. Ő kézzelfogható valódi létező ember volt..

Erre varj gombot, nem kell véresen komolyan venni a dolgokat, mindenki azt gondol amit akar hiszen a te vallásod szerint "szabad akaratot" kaptunk, azaz szabad véleményeket is.

> Miért hisztek Albert Einsteinben?

Racionálisabb feltételezni a létezését, mint tagadni.

> Pedig sohasem láttátok, és sohasem találkoztatok!

Nem, de számtalan dokumentáció szól a létezéséről. (Interjúk, cikkek, fényképek, tudományos publikációk, levéltári dokumentációk, kortársak beszámolói stb…) Illetve számos más bizonyíték is van a létezésére, pl. tárgyi bizonyítékok stb…

> A dokumentumokat amiket írt és kiszámolt, azokat szerintem megváltoztatták mielőtt meghalt Einstein.

Amennyire nagyszabású vállalkozás lenne ekkora mennyiség dokumentációt meghamisítani, annyira nem tűnik racionálisnak, hogy ebből kinek milyen haszna származott volna, miért érte volna meg ekkora erőfeszítést tenni.

> Mi van ha felfedezte az időutazást?

A puszta légből kapott spekuláción kívül nincs miből ezt feltételeznünk. Sőt a jelenlegi ismereteink alapján ez egy eléggé bizonyításra szoruló állítás lenne.

~ ~ ~

> Ugyanez ez az elmélet van Jézus Krisztusban aki 2000 éve élt és csodákat tett.

Nem teljesen ugyanaz. Számtalan különbség van a két „személy” között. Illetve külön érdemes választani valakinek a létezésének a tényét bizonyító bizonyítékokat és a tetteiről szóló bizonyítékokat. Pl. bár Einstein létezését azért egy épeszű ember ritkán kérdőjelezi meg, a létezése kellően bizonyított, viszont ennek ellenére számtalan olyan mondás kering, amit utólag adtak Einstein szájába, valójában ő személyesen ilyet soha nem mondott. Illetve számos félreértelmezett, félrefordított, vagy szándékosan elferdített információ van Einsteinről (pl. hogy megbukott matekból, ami egy félreértés, vagy az, hogy Einstein azt mondta, hogy „az idő illúzió”, holott ő arról beszélt, hogy a múlt, a jelen és a jövő az, ami illúzió, nem az idő maga, hanem különböző időpontok közötti relációk nem abszolút természetűek).

Nézzük Jézus létezésének kérdését.

1. Bizonyítékok mennyisége: Míg Einsteinről ezrével vannak egymástól független dokumentumaink, addig Jézusról nem sok. Főleg a Bibliától független bizonyítékból nincs sok. Ezek egy része is inkább a korai keresztényekről ír, mintsem magáról Jézus személyéről. De itt hozzá kell tenni, hogy ha valaki nem császár, király, vagy más uralkodó volt, róluk sem állnak hegyekben a bizonyítékok. 2000 éve más volt a világ, és ennyi idő alatt el is vesztek bizonyítékok, dokumentációk. Nota bene Jézusról létezéséről igazán írásokon kívül nincs egyéb bizonyíték, tárgyi bizonyítékok nem állnak rendelkezésre.

2. Bizonyítékok közvetlensége: Einsteinnel készült személyes interjú. Einstein írt könyvet. Nyilván minden ilyen közvetlen bizonyíték, megfelelő módszertannal összevethető, kiszűrhetőek az esetleges hamisítványok. Viszont Jézus egy sort nem írt le. Az evangéliumok sem naplók, nem egyidőben íródtak a történésekkel, nem az szerepel benne, hogy „Tegnap mikor látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre…”. A Jézus életéről szóló tanítások Jézus keresztre feszítése és feltámadása után terjedtek el. Ráadásul kezdetben szóbeli hagyományozódással, ami abban a korban megbízhatóbb mód volt az információ torzítatlan átadására, mint ma, de akkoriban sem volt 100%-os megbízhatóságú. Az evangéliumokat jóval később vetették papírra, ráadásul az eredeti kéziratok nem is maradtak fenn.

Tehát elvileg akár meg is kérdőjelezhető Jézus létezése. De nem túl racionális megkérdőjelezni. Úgy racionálisan hozzáállva joggal feltételezhető, hogy tényleg élt és létezett egy Jézusnak nevezett személy valamikor az első évszázad elején.

~ ~ ~

Megint más tészta az, hogy ez a személy azonos-e azzal a Jézussal, akit ma ismerünk. Jó történelmi analógia Mátyás király, aki bár kétségkívül létezett, de nem volt annyira igazságos, mint ahogy azt a későbbi történetek elmesélték, vagy pl. nem járta álruhában az országot (ez korábban is ismert „klisé” volt, amit aztán Mátyásra írtak át).

És itt a Biblián kívüli bizonyítékok gyakorlatilag nem mondanak semmit, mert bár itt-ott van említés téve Jézusról és követőiről, de Jézus tetteiről, személyéről nem sokat mondanak.

Ami még viszonylag közvetlenebb írás Jézusról az a négy evangélium, aminél meg tudjuk azt, hogy ezek megfogalmazásban kölcsönöztek egymástól. De ez még mindig nem akkora gond.

A gond az, hogy itt azért csodákról van szó, Isten fiáról van szó, egy Istennel egylényegű személyről van szó. Mivel amit Jézusról írtak, azok nem hétköznapi és gyakori jelenségek, történések, így joggal erősebb a kétség. Semmi olyan dolgot nem tulajdonítunk Einsteinnek, amire ember ne lenne képes, ami nem történhetett volna meg, vagy ne történhetne meg a jövőben egy emberrel. Viszont Jézusnak igenis tulajdonítunk olyan tetteket, amelyekre ember nem képes, amit ember sem a múltban, sem a jövőben nem valószínű, hogy képes lenne. Azért nem hétköznapi történésekkel szemben meg az ember érthető módon némileg erősebb bizonyítékokat várna el.

De itt felmerül az érdek kérdése is. Az Einstein életéről, vagy tevékenységéről szóló bizonyítékok esetén nehéz elképzelni, hogy kinek milyen érdeke, indíttatása fűződött volna ezek meghamisítására. Jézus esetén meg azért mégiscsak jobban fennáll annak az eshetősége, hogy Jézus valójában egy nagyon bölcs rabbi volt – akár mondta, vagy hitte magáról, hogy ő Isten fia, akár nem –, viszont akit a követői annyira tiszteltek és nagyra tartottak, hogy kvázi istenként kezdték tisztelni, egy kicsit kiszínezték, felnagyították az élete történetét. Ilyenre azért volt példa a történelem során, nem is túl régi példák is akadnak rá.

~ ~ ~

Szóval összességében akárhogy is nézzük, a Jézus tetteiről leírtakat hitelességét, vagy egyáltalán Jézus létezését legalább két fokkal indokolhatóbb kétségbe vonni, mint Einsteinét. A párhuzam érdekes persze, de mégsem túl jó. Akkor már inkább jobb összevetés lenne mondjuk Püthagoraszt vetni össze Jézussal. És igen, ott már vannak – ha nem is sokan –, akik kétségbe vonják, hogy Püthagorasz abban a formában valóban létező személy volt-e, ahogy azt a későbbi elbeszélésekből megismertük. Pedig Püthagorasz nem tett csodákat, nem támadt fel, ő sem csinált semmi olyat, ami ne lenne bár kimagasló, de hétköznapi olyan értelemben, hogy emberileg lehetséges.

Azt gondoljuk, hogy egy hívő már megint nem képes különbséget tenni a hite és a valóság között.

Zeusz létezik?

Pedig róla sokkal több és jobb történet szól.

"A dokumentumokat amiket írt és kiszámolt"

Bár a kérdés csak a szokásos rosszhiszemű "vulgáris empririzmus", amit már megszoktunk hitvédőktől és összeesküvéselmélet hívőktől, de ez a rész attól még hibás.

Jézus semmilyen dokumentumot nem hagyott hátra. Semmilyen kortárs forrás nincs róla. Az evangéliumokat évtizedekkel később írták követői. (Nem a tanítványok, akikről elnevezték őket) Szintén évtizedekkel későbbi az első nem keresztény forrás, amely megemlíti a tényt, hogy vannak követői.

> Jézus semmilyen dokumentumot nem hagyott hátra.

Ez így van, bár ez önmagában nem meglepő. Hacsak esetleg nem állami ügyekről volt szó, az írásnak nem volt akkora jelentősége. Egyrészt azért, mert a többség úgysem tudott olvasni, másrészt az írás másolása, terjesztése is körülményes volt. Ha valamit széles tömegekkel akartál megismertetni, akkor azt szóban mondtad el. És ez abban a korban egy sokkal pontosabb tudásátadást jelentett, mint a mai korban, ahol információcunamiban élünk. Ismerték is jobban azokat a technikákat, amik jobban garantálták az információátadás pontosságát.

> Szintén évtizedekkel későbbi az első nem keresztény forrás, amely megemlíti a tényt, hogy vannak követői.

Valóban, a függetlennek tekinthető források nem közvetlen tapasztalatok, a független források írói nem személyesen találkoztak Jézussal, hanem a keresztények tanításain keresztül. Viszont korban meg elég közeliek a források. Nem tűnik túl racionálisnak, hogy egy tucat ember kitalált egy fiktív személyt, akiről aztán széles tömegeknek meséltek, de egy olyan személyt, olyan történetekkel, helyszínekkel, amiknek esetleg lehetnek még élő tanúi. Ha Jézus fiktív személy lett volna, racionálisabb lett volna kicsit régebbinek kitalálni. Mert ha elkezded mesélni, hogy Jézust keresztre feszítették itt és itt, ekkor és ekkor, hát könnyen belefuthatsz abba, hogy valaki a tömegből közbevág, hogy hát ő akkor pont ott volt, és nem is úgy történtek az események. Illetve Jézus nem pont az az ideális messiás alak, akit a zsidók vártak volna, az összkép róla kellően vegyes és cizellált ahhoz, hogy szerintem kellett, hogy legyen valamiféle valóságalapja, kellett legalább egy hús-vér ember, akinek a történetére építkezik a keresztény tanítás.

Viszont annak ellenére, hogy közvetlen korabeli források nincsenek, annak ellenére Jézus még relatíve egészen jól dokumentált történelmi alak. Ha a források közvetettsége, mint érv alapján akarnánk ezt megkérdőjelezni, akkor a fél ókor megkérdőjelezhető lenne, vannak történelmi személyek, akik Jézusnál jóval kevésbé dokumentáltak, mégis konszenzus van arról, hogy ők tényleg létező, élő személyek voltak.

Persze vannak, akik nem csak Jézus isteni mivoltát, vagy a neki tulajdonított tetteket, hanem egyáltalán a létezését is kétségbe vonják, és nekik is vannak érveik ezen álláspont mellett, de azért a tudományos többség inkább hajlik arra, hogy mégiscsak élt és létezett egy Jézusnak nevezett személy valamikor az első évszázad elején.

Az más kérdés – és ettől független kérdés –, hogy Jézus valóban Isten fia volt-e, valóban végrehajtotta-e a csodákat, valóban feltámadt-e, vagy pusztán egy nagy hatású, bölcs vándorprédikátor vagy „reform rabbi” volt – esetleg aki magát messiásnak is nevezte, vagy esetleg tényleg voltak meggyőző „trükkjei” –, akit a hívei emeltek aztán isteni magasságba az emlékezetükben, a Jézusról szóló tanításokban. Objektív hozzáállással sokkal lényegesebb a Jézus életéről szól beszámolók – jellemzően az evangéliumok – *tartalma* hitelességének megkérdőjelezése, mintsem Jézus – mint történelmi alak – *létezéséének* a megkérdőjelezése.