Itt Magyarországon a különböző pontokon mely külföldi rádióadók jönnek be jól vagy sercegve?

Világvevő rádiónak régen, még a csöves készülékeket hívták.

Attól volt világvevő, hogy nem egy bizonyos adóra volt hangolva, hanem potméterrel szabályozni lehetett. Egy gombot tekergethettél.

Akkoriban még főleg középhullámú frekvencián dolgoztak a rádiók.

Előnye a nagy hatótávolság volt (extrém esetben akár ausztrál adót is elkaphattál (a felhőkről többszörösen visszaverődő jel), hátránya a nagy sávszélesség volt.

Volt még hosszúhullám is, azt főleg a tengerhajózásban kommunikációs célra használtak, műsorszórás is volt rajta, de kevés.

Nagyon nagy sávszélesség tartozott hozzá (kevés adó fél el egymás mellett), előnye viszont a nagyon nagy hatótávolság volt.

Az okostelefonokba beépített rádió azért nem teljes értékű.

Meg nincs is mindegyikben.

A hardveres URH adásokat tud fogni, gondolom, hasonló körülmények mellett, mint a „rendes” rádiók.

Applikációk meg internetes streaming adást „fognak”

Amint már írtam, az URH úgy terjed, mint a fény.

Ebből következik, hogy leginkább a szomszédos ország adásait sikerül befogni. A másik kérdésedben egy selmecbányai adóról állapítottuk meg, hogy nagy valószínűséggel az.

De Zalaegerszegen biztosan nem fogható. Ott nagyobb esély van horvát adókra Szegeden románra.

Különböző frekvenciatartományok vannak. Amiket te hallgatsz, azok ultrarövid-hullámú adások. Ebben a kategóriában nincs világvevő, mert az URH-adás vételéhez közvetlen "rálátás" kell az adótoronyra. Ez országon belül és határhoz közeli adóknál lehetséges fizikailag.

Távolabbi adásokat közép- és hosszúhullámon lehet hallgatni, mert ott más a hullámok működési elve. De az ilyen adások egyre ritkábbak a technika fejlődése miatt, ugyanis a közép- és hosszúhullámú adások fizikai okokból gyenge minőségűek, a zene nem igazán élvezhető rajtuk, inkább szöveges műsorok átvitelére alkalmasak. Nem véletlenül vette át a helyüket az URH rádiózás. A működési elvük is más.