Manapság miért minden angol?

Minden azért nem angol, de alapvetően ez az egész világ kommunikációs nyelve. Normális, hogy egy kicsit kifelé nyissunk az országból.

A kérdésed mondjuk európai viszonylatban úgy hangozna, mint ha egy társasházban vannak közös szokások, de te máshogy szeretnéd, és megkérdeznéd, hogy ugyan miért nem tud a kedvedért az egész társasház hajnali kettőig bulizni, vagy csalánt termeszteni az udvaron, mert te a csalánteát szereted, vagy szőnyegporolóval kiverni a szőnyeget, mert te pont utálod a porszívót.

Van egy közös nyelv, mi pedig szeretünk beszélgetni a szomszédjainkkal. ennyire egyszerű.

#3

Vagy kínai...

Ezek ma már gyakorlatilag jövevényszavaknak számítanak. Azért csak gyakorlatilag, mert ha a MTA álláspontja szerint is elfogadott új magyar szavak lennének, akkor egységesen kitalálnák a magyar helyesírásukat, toldalékolásukat, stb. (pld előírnák a tanításukat az iskolában). De a nyelvhasználat mindig megelőzi a hivatalos álláspontot, a nyelvészet ugyanis alapvetően leíró, és nem előíró tudomány: nem lefektet bizonyos törvényeket, amiket onnantól alapvetésnek fogad el a többi tudományág is, hanem a gyakorlat mögött "kullog", és ez így helyes.

Elképzelhető, hogy 20 év múlva benne lesz a szótárakban: kríp, krípek, kríppel; sztrím, sztrímek, sztrímmel (főnév), sztrímel (ige); lájv, lájvok, lájvval, lájvol; komment, kommentek, kommenttel (főnév), kommentel (ige), stb.

Így volt ez mindig is: tröszt, bifsztek, löncs, dzsem, monszun, tréning, jenki, stb... (Amikor ezeket kezdtük átvenni, ugyanígy volt, akinek ez nem tetszett, de látod, hogy mégis megmaradtak.)

Ha tudsz is rájuk odaillő (minden szövegkörnyezetben azonos jelentésű) magyar szót, úgy gondolj ezekre, mint eggyel több szinonima, amitől csak a mi nyelvünk lett gazdagabb.