Manapság ki használ még facebookot?

30 feletti vagyok, már 10 éve leszálltam volna a fészbúkról, de mivel külföldön élek, szeretnék valami egyszerű módon kommunikálni a családdal. Nagymamától meg nem várom el, hogy váltson instára.

Szóval én használom, de nem vagyok a híve.

Én kizárólag azt használom, de valóban fos az oldal.

Néhány csoporttal való kapcsolattartás, kommunikáció miatt amúgy elvárás felém, hogy használjam azt.

Én használok, de az ismerőseim már nem igazán. Alig látok érdekes és értelmes tartalmat, csak a kronavírusslos hírekkel van tele.

19 N

A kérdés az, hogy mit jelent az, hogy „használni”.

Ha az idő elütéséről van szó – amire persze az előző generációknak is megvolt az eszköze, a könyvektől a rádión, tévén át az internet régen kihalt platformjaiig –, tartalom fogyasztásáról, illetve nem különösebben fontos, vagy célirányos tartalommegosztásról, vagy csak önfeledt dumálgatásról van szó, akkor nyilván számíthat a divat. Sőt ennek van kényszerítő ereje is, anno az internet őskorában pár ismerősömmel ICQ-t használtunk üzenetküldésre. Aztán egyre több embernek lett internete, és mindenki MSN Messengert kezdett használni. Hiába akartam volna én továbbra is ICQ-t használni, kénytelen voltam én is átszokni az MSN-re, akármennyire bugos, butább, megbízhatatlanabb, kevésbé biztonságos platform volt, hiszen azon tudtam elérni másokat.

Viszont – még mindig a szabadidős felhasználásnál maradva – ha valakinek jól meghatározott, konkrét célja van, akkor mindjárt nem mindegy, hogy melyik platform mire is való pontosan. Vannak persze alternatívák (pl. Youtube/Twitch, Facebook/Twitter, Messenger/Whatsapp), van némi átjárás ezek között, akár a rendszer megerőszakolásával is, de nyilván képek megosztására nem a Twitch a legalkalmasabb, novellák széles körben való publikálására nem az Instagram a legalkalmasabb, gameplay videók megosztására nem a Whatsapp a legalkalmasabb, üzenetváltásra nyilván nem egy blog a legalkalmasabb, és amire a GYK-t használják a felhasználók, arra is egészen alkalmatlan mondjuk a TikTok. Itt már mindjárt a cél határozza meg az eszközt, és nem fordítva.

Ha pl. van egy kicsit nagyobb, de jól körülhatárolható közösség – mondjuk egy osztály, egy sakkszakkör tagjai, egy táncegyüttes –, akik akár zártan, mások által hozzá nem férhető módon, akár nyíltan, bárki által csatlakozható módon akarnak kommunikálni, akkor még mindig leginkább egy Facebook csoport a közös nevező. Azért Facebookon vannak fenn a legtöbben, ha más nem, egy passzív regisztrációval, vagy álnéven. Ha meg közben fájlokat, linkeket, képeket is meg kell osztani, illetve fontos az, hogy a témák, az azokra való kommentek és viszontválaszok átlátható módon jelenjenek meg, esetleg még időnként szavazásra is igény van, illetve a felhasználók azonnali értesítésére, akkor a Facebooknak igen nehéz lenne alternatíváját találni. Esetleg még egy levelezőlistával lehet bohóckodni, de a Facebook erre a leginkább alkalmas platform. És ilyenek azért vannak szép számmal, nagyon sok osztályközösségnek, szakkörnek, offline csoportnak van Facebook csoportja, amin sokszor lényeges információkat közölnek, így a tagok által nehezen megkerülhető.

A Facebook egy általános közösségi oldal akarna lenni. Arra, amire való lenne, azaz kisebb-nagyobb közösségek általános célú kommunikálására, információmegosztására, arra továbbra is az egyik legalkalmasabb platform.