Lehet ebből valami bajom a munkahelyen?

Nem egészen igaz.

A munkavállaló 7 munkanap szabadság kiadásáról rendelkezik.

A szabadságot a munkáltatónak időarányosan kell kiadni.

Ha mégis többet adott ki az időarányosnál, valóban nem követelhet vissza semmit, viszont ha a munkaviszony megszűnésekor nem adta még ki az időarányos szabadságot, azt ki kell fizetnie.

Új munkahelyen mindig az időarányos rész jár, függetlenül attól, hogy az előző munkahelyen mi történt.

Ha a munkaviszony megszűntéig az időarányostól több napot leszel szabadságon, akkor a többletnapokkal kapcsolatban nincs jogszabályi rendelkezés. Ennek jogalkotói indoka az, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki; az ő felelőssége, ha az időarányostól többet ad ki, nyelje le.

(A másik oldal, de ha az időarányostól kevesebb a kiadott szabadság, akkor viszont jogszabályi rendelkezés alapján a hiányzó napokat pénzben ki kell fizetni a munkavállaló számára. Mivel a munkáltató adja ki a szabadságot, ez is az ő felelőssége.)

Ezzel lezárul a megszűnt munkahelyen a szabadság téma. Ha másik munkahelyre kerülsz, ott az időarányosan kiszámolt szabadságnap mennyiség jár; semmilyen kapcsolatban nincs az előző munkahelyen kiadott, ki nem adott szabadságnapokkal.

↓ ▬ ↓ ▬ ↓ ▬↓

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről hatályos szövegéből:

┌─ 122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.

(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. [↓*¹] A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

(3) A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

↓

*¹ 121. § (1) A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - a szabadság arányos része jár.

123. § (5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

a) a szabadság kiadását - az apasági szabadságot kivéve - legfeljebb hatvan nappal - elhalaszthatja,

b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - megszakíthatja,

c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(5a) A munkáltató az (5) bekezdés szerinti intézkedését írásban indokolja, továbbá az (5) bekezdés a) pont szerinti esetben a kiadás általa javasolt időpontját egyidejűleg közli a munkavállalóval. ─┘

┌─ 125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - meg kell váltani. ─┘

A munka törvénykönyve hatályos teljes szövege elolvasható

itt: [link] (Net Jogtár), vagy

itt: [link] (Nemzeti Jogszabálytár)

↑ ▬ ↑ ▬ ↑ ▬↑

► 2/ válaszból: (2023. febr. 5. 12:27)

✎ „A munkavállaló a szabadságnapok feléről rendelkezhet, a másik felét a munkáltató döntheti el, hogy mikor adja ki.”

Ez jó régen lehetett.

A Nemzeti Jogszabálytárban a 2013. január 1-től 2013. július 31-ig hatályos szöveg a legrégebbi, ami elérhető; már abban is 7 nap van, amit a munkavállaló kérésére kellett kiadni.

[link]

✎ „De, ha kiadta az egész évre járó napokat, úgy a munkaviszony megszűnésekor nem követelheti vissza az arra kifizetett munkabért, ergo a következő munkahelyeden ebben az évben már nem tudsz szabadságra menni.”

A következő munkahelyen kiadandó szabadságot nem érinti az, hogy az előző munkahelye(k)en mennyi szabadság lett kiadva.

Lásd fent: 121. §

#4!

Ezt írtad: „Ha másik munkahelyre kerülsz, ott az időarányosan kiszámolt szabadságnap mennyiség jár; semmilyen kapcsolatban nincs az előző munkahelyen kiadott, ki nem adott szabadságnapokkal.”

„A következő munkahelyen kiadandó szabadságot nem érinti az, hogy az előző munkahelye(k)en mennyi szabadság lett kiadva.”

Ezek alapján ha valaki június 30-ig kivette a Mt. által előírt éves szabadság napjait - a kérdező estében ez 20 nap -, majd július 1-től másik munkaviszonyt létesít, akkor az új munkahelyén a második félévre ismét megilleti 10 nap szabadság??? Hát micsoda butaság ez!

"2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről:

116. § Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

117. § (1) A munkavállalónak

a) huszonötödik életévétől egy,

b) huszonnyolcadik életévétől kettő,

c) harmincegyedik életévétől három,

d) harmincharmadik életévétől négy,

e) harmincötödik életévétől öt,

f) harminchetedik életévétől hat,

g) harminckilencedik életévétől hét,

h) negyvenegyedik életévétől nyolc,

i) negyvenharmadik életévétől kilenc,

j) negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár."

Ezen paraméterek függetlenek attól, hogy egy munkavállaló az adott évet hány munkahelyen töltötte el. Ha a részére járó éves összes szabadságnapot egyetlen munkahelyen már igénybe vette, úgy arra az évre szabadság már nem jár neki. A szabadságnapok igénybevételét kilépéskor a munkáltató köteles "Igazolás" formájában kiadni, melyet a következő munkáltató kérni fog.

A helyedben időarányosan a szabadságaidat felmondásra hagynám.

Ugyanis x ideig ott tarthatnak, nem mindenkit engednek egyből az útjára, no és szeretik egyes helyeken a következőt csinálni:

"ha már itt hagy minket a nyakába sózzuk a sz-r munkákat is."

Fontold meg.

5-ös válasz írója!

Olvastad a 3-as választ? 2 perccel a 4-es válasz előtt jelent meg, a 4-es válasz írója bizonyára nem látta a nyitott válaszablak miatt, csak mikor az ő válasza is megjelent. Bizonyára jóval több mint 2 percig tartott a 4-es válasz írása.

Ahogy látom, ugyanazt írta, csak a 3-as válasz írója nem hivatkozott a jogszabályhelyekre.

Bizony, akár túllépheti az éves keretet amiatt, hogy az új munkahelyen az időarányos részt kell megkapnia.