Hogyan dolgozzam fel ennek a hiányát?*forgalmi vizsga*

sziasztok! szerintem ilyennek sem találkoztatok még😄...

csütörtökön forgalmi vizsgán elsőre vizsgáztam le sikeresen 50órából. egyeltalán nem számítottam rá, úgy mentem el a szerdai orámról hogy ez tuti nem az utolsó. egyébként imádtam az órákat.

majd mikor a vb mutatta hogy sikeres lett nem is mondhatnám hogy orultem, mert tudtam hkgy akkor ez ennyi is volt, persze anyagi szempontbol meg jó. de aztán mosolyogva köszöntem meg az oktatónak mindent, de sietnie kellett ugyhogy úgy érzem nem sikerült eléggé megköszönnöm illetve nem is tudtam vele átbeszélni hogy egyeltalán mi történt ebbe az 50percbe,(mindig kibeszéltünk mindent) olyan gyors volt minden. majd mikor beültem az autóba és becsuktam az ajtót egyből rámtört a sírás hogy hiányozni fog ez az egész, na onnantól ez megy😕 hiába van nálam a jogsim, üresnek érzem a napokat, motiválatlan lettem teljesen. hiányzik az oktató, a nevetés, a város, a kinlódásaim meg a sikerélményeim is. Egyszerűen nem birom feldolgozni hogy soha többet nem ülhetek abba az autóba és soha nem láthatom az oktatómat mert ez ennyi volt. Január óta vezetek, azóta minden héten 2szer mentem, mindig vártam, számoltam a napokat hogy mikor mehetek már. most viszont semmi. Vezetni itthon saját kocsit egyeltalán nem élvezem, nem is birom megszokni. én azt érzem hogy én csak ugy szerettem és elveztem ezt az egeszet ahogy volt. Hogyan tudnák segiteni magalnon hogy feldolgozzam ennek a hiányát?