Legfőképpen Leszbikus párkapcsolatban élő nőknek teszem fel a kérdést? Többi lennt

Párkapcsolatok terén van negatív és pozitív tapasztalatom is,de ez attól függ, hogy emberileg hogy jöttünk ki az épp aktuális párommal.

Volt akit neten ismertem meg, és volt, akit közös ismerősök által. A jelenlegi páromat a csodás internetnek köszönhetem. :)

Van olyan exem,akivel a mai napig elválaszthatatlan barátok vagyunk. Bár vele mindig is inkább barátok voltunk. (vagyis kár volt összejönnünk anno.) Barátilag jobban kijövünk egymással.

Egyetértek az első válaszolóval, bár hetero tapasztalatom nem volt (nem is lesz). Leszbikusként talán csak annyit tudnék említeni negatívumként, hogy talán kicsit több a "hiszti", pont annyival több, mint ahány nővel több van egy leszbikus kapcsolatban... :D Gondolj bele, egy nő is milyen hisztis, nyűgös tud lenni alkalmanként, hát még kettő! Pozitív oldalon meg álljon ott az, hogy talán jobban megértik egymást a nők, mint egy férfi-nő kapcsolatban, hiszen sokkal inkább egy rugóra jár az agyuk. Esetleg mindketten főznek, könnyebben osztoznak a házimunkán. Persze vannak házias pasik, de én pl. ezt nagyon szeretem a kapcsolatunkban, hogy nincsenek tipikus férfi-női szerepek, mindenki azt vállalja be, amihez ért, vagy amihez éppen kedve van. Ha nincs időm/kedvem mosni, a páromra is rábízhatom, és nem kell aggódnom a ruhák állapota miatt. Vagy ha dolgozik, fáradt, ő is nyugodt szívvel bízza rám a főzést, mert tudja, hogy nem gyújtom fel a lakást :) Bár ez utóbbiban nem lennék olyan biztos a helyében...

Egyébként azt gondolom, hogy a párkapcsolat milyensége leginkább a felek személyiségétől függ. S ha így nézzük, nincs különbség hetero vagy leszbikus párkapcsolatban.

Hogy a kérdés második felére is válaszoljak, az első barátnőmet a középiskolában ismertem meg, több, mint 4 évig voltunk együtt, és a mai napig barátok vagyunk. Voltak nehéz időszakaink párkapcsolatban is, meg barátként is, de kitartottunk egymás mellett, együtt nőttünk fel.

A második barátnőmet szintén a középiskolából ismerem, majd később a neten akadtunk újra egymásra egy véletlen folytán. Vele 2 évig voltunk együtt, és nem volt túl kellemes az elválás, azóta maximum pár szót váltottunk és őszintén, nem is hiányzik a társasága... Mai napig nem értem mit kerestünk olyan sokáig egymás mellett.

A harmadik, jelenlegi páromat az interneten ismertem meg, aztán kiderült, hogy a szomszédom(elég kicsi városban élünk). Eleinte haverok voltunk, pedig már az elején is vonzódtunk egymáshoz. Bizonyos okokból kifolyólag mégsem lett köztünk semmi, de később egy véletlen találkozás alkalmával egy pillanat alatt minden megváltozott. Utána ismét találkozgattunk, sokat voltunk együtt, és... Azóta is nagyon boldogok vagyunk együtt, és azt gondolom, ha egyszer mégis szakításra kerülne a sor, egymás életének részei maradnánk. :) Valahogy nem is tudnám elképzelni nélküle...

Első kommentelőnek teljesen igaza van, de itt van két személyes tapasztalat.

Az első barátnőm, az első nagy, rajongásos szerelem egy osztálytársam exe volt (kövezzetek meg, de nem vettem figyelembe semmit és senkit...azt se hogy milyen csúnya körülmények közt váltak szét). Épp 16 voltam mikor összejöttünk. Nagyon szerettem, de több súlyos problémánk is akadt. Rengeteget veszekedtünk a végére egy igazi gyötrelmes se veled se nélküled dologgá vált. Távkapcsolat, tiltott kapcsolat volt, és ő egy elég hirtelen haragú, kissé paranoiás, NAGYON féltékeny csaj. Majdnem két évig voltunk együtt, miután lesmárolta a legjobb barátnőjét aki miatt már több konfliktusunk is volt,szakítottam vele (nem ez volt az első kikacsintása).

Csúnya szétválás volt, azóta se rendeződött a viszonyunk amit én nagyon bánok, mert tényleg szép szerelemnek indult a dolog. De ami káosszal kezdődik az sokszor úgy is ér véget...asszem pont az L-ben hangzik ez el :D

Miután őt kihevertem összejöttem a 2. és egyben jelenlegi barátnőmmel (közös ismerős révén). Vele minden tökéletes,már majdnem egy éve, harmonikus, jó a szex, sok közös programunk van, nem veszekszünk, megbízható és lehet vele hosszú távra tervezni. :)

Szóval szerintem nem az emberek nemétől függ egy kapcsolat milyensége hanem a személyiségtől.