Mit tegyek, hogy észrevegyenek? 16/L

Régen azt hittem, hogy nincsenek érzéseim.. Bunkó voltam, nem tudtak megbántani, meg semmi. Aztán lett egy barátom, aki megtanított érezni, és rájöttem, hogy nekem is szükségem van szeretetre. Méghozzá nem is kevésre, amit tőle kaptam meg. Viszont egy idő után túl sok lettem neki, ritkítottuk a találkozsokat, az üzeneteket, de már nagyon hiányzik. Vannak barátaim, de folyton én keresem őket, és nem akarok az agyukra menni. Tavaly az iskola is nagyon nehéz volt, jól tanultam, de utáltam. Anyával is jó a kapcsolatom, de ő mégis csak mmás, mint egy barát, vagy barátnő. A barátom nem tudja, de sokszor ő segített át a nehezebb időszakaimon. Ha ő nem lenne, már én sem. Sokszor megfordul a fejemben, hogy teszek valamit, amit nem kéne. Nem akarok végezni magammal, csak olyan segélykiáltás, hogy hahó, én is élek, szükségem van rátok. Lehet, hogy minden ennyi idős így érez, de akkor sem bírom.