Az mit jelent hogy secko jedno? Milyen nyelven van ez?

Kiss Lajos írása a Magyar Nyelvőrből:

Secko jedno. A familiárisán bizalmas társalgási nyelv meglehetősen ritkán használt kifejezése 'mindegy, egykutya, egyre megy' jelentéssel (1. Bakos Ferenc szerk.: Idegen szavak kéziszótára. Bp., 1958. 635). Jelentése is, stilisztikai értéke is szinte azonos a németből átvett alezánc-éval (erre 1. i. m. 36).

A secko jedno már Mikszáth Kálmánnak „A gavallérok” című elbeszélésében meg-található: 1897/1958: „Nekik [= azoknak a vendégeknek, akik kávéivás után kvaterkázni szeretnek az ebédlőben] nem parancsol a gazda; vigye el a házát, ha tudja, de ők itt maradnak és nem engedik a kényelmes helyüket a táncolóknak. — Hát semmi; secko jedno — hagyta rá Königrätz apó [= Lazsányi, eredeti nevén Uhlarik őrnagy]. — A kor-helyeknek igazuk van, azoknak a Jézus is kitér. Hordjátok ki a társalgószoba bútorait; ott lesz a tánc” (Mikszáth: ÖM. 8: 221). Az elbeszélésben Mikszáth a régi Sáros megye vagyoni alap nélkül pöffeszkedő, nagyzoló dzsentrijének az életmódját ábrázolja. — Szerepel a secko jedno a Borsod megyei Domaházán feljegyzett farsangi „medvetánc-ének” szövegében is: 1939/1960: ,„Sicko jedno Baranyi, Dë mëgcsipott valami” (NéprKözl. 5/3-4: 285).

A szlovák köznyelv všetko jedno 'mindegy' (S1SJ. 1: 641) szókapcsolata egyes szlovák nyelvjárásokban všecko jedno, másokban pedig šicko jedno változatban ól (vö. Kálal 786; Stanislav: DejinySlJaz. 2: 338—42). Ezekre a szlovák nyelvjárási változatokra megy vissza a magyar secko jedno, sicko jedno. A cseh všecko jedno 'ua.', lengyel wszystko jedno 'ua.' szóföldrajzi okok, illetőleg a hangtani megfelelés hiánya miatt a magyar kifejezés forrásaként nem jöhet számításba. Az említett szlovák, cseh és lengyel szókapcsolatnak az első tagja az ősszláv […] 'minden, összes; egész' nyugati szláv […] folytatójának […] képzőelemmel bővült származéka. A többi szláv nyelv egyenértékű kifejezéséből az efféle képzőelem hiányzik […].

A bécsi németben fel-felbukkanó schetzkojedno 'mindegy' (W. Steinhauser: Slawisches im Wienerischen. Wien, 1962. 107, 153) a csehből, a német nyelvterület egyéb, főleg északi részein előforduló schistko jedno 'ua.' (H. H. Bielfeldt: Zeitschrift für Slawistik 10: 338) pedig a lengyelből származik.