A rendőrség ki tudja deríteni?

> Alapban lexarják.

Mint írtam, ez attól függ, hogy hivatalos ügyről van-e szó. Ha hivatalos ügyről, akkor nem fognak rá legyinteni, hiszen itt akár bűnpártolással is lehetne vádolni az ask.fm üzemleetetőit. Nekik érdekük, hogy a hatóságokkal együttműködjenek, még akkor is, ha történetesen nem az adott ország törvényeinek hatálya alatt működnek. (Nota bene, minél kevesebb olyan felhasználó van, aki nem tud emberhez méltó módon kommunikálni, annál elégedettebbek a „rendes” felhasználók, tehát akár üzleti érdekük is fűződik a renitens felhasználók ellen való fellépéshez.)

De ahogy #9 utalt rá, nem mindegy, hogy csak szimplán csúnyán beszéltél, vagy amit tettél, az kimerít-e egy jogi kategóriát, mondjuk rágalmazást, becsületsértést, zaklatást, mert ha igen, akkor lehet a végeredmény egy feljelentés. Ha nem, akkor a rendőrség sem fogja nagyon vizsgálni az ügyet valódi bűncselekmény hiányában. (Azaz elvileg lehet, hogy etikátlan amit tettél, de ettől még lehet jogszerű.)

> Mellesleg ugye nem a saját VALÓDI adataiddal reigsztráltál?

Ahogy írtam, ez teljesen mindegy. A regisztrációnál megadott adatok alá tudják támasztani a kilétedet, de önmagában elsősorban nem ezt fogják vizsgálni. Technikai felvilágosítás: Az internetre te úgy tudsz felcsatlakozni, hogy van egy szolgáltató, aki ad egy azonosítót a számodra, ami alapján a megfelelő adatcsomagok a kommunikáció során nálad kötnek ki. Ez az IP cím. A szolgáltató adja az IP címedet, és a szolgáltató köteles naplózni, hogy mikor melyik IP címet melyik előfizetőjének osztották ki. Oké, hogy te Gipsz Jakab néven regisztráltál, de az üzenet elküldésével rögzíti a rendszer, hogy az adott üzenet mondjuk a 188.142.18.213-as IP-ről jött. Meg lehet nézni, hogy az adott IP címet melyik internetszolgáltató birtokolja, és alkalmasint a törvények kötelezik a szolgáltatót arra, hogy megadja a rendőrségnek, hogy azt a bizonyos IP címet az adott időpillanatban melyik ügyfelüknek osztották ki, mi az ügyfél neve, lakcíme, személyi igazolvány száma, stb…

Otthoni netről tehát visszakereshető az előfizető. Az előfizetőnek meg kötelessége felelősséget vállalni az előfizetéséért, tehát nehéz arra hivatkozni, hogy „lopták a netet”. Másodlagos információkból meg azért lehet következtetni arra, hogy nem egészen ez az eset áll fenn. (Itt egyéb információforrások is rendelkezésre állhatnak, pl. más szolgáltatások igénybevételét lehet vizsgálni, stb…)

Ha iskolából, könyvtárból, netkávézóból netezel, akkor sem feltétlenül jelent ez kibúvót, hiszen ott is nyilvántartják, rekonstruálni tudják, hogy éppen abban a pillanatban melyik gépnél ki ült. (Nem véletlenül, puszta úri passzióból kérnek igazolványt a netkávézókban, könyvtárakban, hanem mert bűncselekmény esetén valóban fel tudják használni ezeket az információkat. Pont azért kérik be, hogy ha bűncselekmény merülne fel, akkor át tudják ennek a felelősségét hárítani annak, aki a szolgáltatást ténylegesen igénybe vette.)

De még az ingyenes WiFi hotspotok sem feltétlenül jelentenek anonimitást. Ott is naplózni lehet – jó esetben szokták is –, hogy az adott IP-ről érkező kommunikációt melyik MAC címmel rendelkező eszköz kezdeményezte, vissza lehet elvileg keresni, hogy az adott MAC címmel rendelkező hálózati eszköz melyik eszközbe lett beépítve – mobiltelefon, laptop, hálózati kártya –, annak az eszköznek mi a szériaszáma, és az adott szériaszámú eszközt kinek adták el. Pl. rácsatlakozol a kedvenc kávézódban a WiFi-re mondjuk mobilról, akkor az IP cím alapján be tudják azonosítani azt, hogy az adott pillanatban éppen a kávézód internetelőfizetéséről érkezett az üzenet. Megnézik a router naplót, abból kiderül, hogy mondjuk a 79-52-C3-4A-1F-D6 MAC cím használta az adott LAN címet. Innen vissza lehet keresni, hogy az adott MAC címtartományt mondjuk a Samsung birtokolja, ők meg tudják mondani, hogy egy ilyen és ilyen IMEI számú, ilyen és ilyen szériaszámú Samsung Galaxy S3 típusú készülékbe helyezték el az adott MAC számú WiFi komponenst, és ezt az adott telefonszolgáltató értékesítette. A telefonszolgáltató meg meg tudja mondani, hogy ki volt a vásárló, akinél megint ott vannak az adatok, név, lakcím, személyi igazolvány szám, stb… Ezt akár össze lehet vetni a cellainformációkkal is, hogy az adott időben valóban az adott helyen volt-e a GSM hálózatra csatlakozva a telefon. Most mondhatod, hogy ellopták a telefonodat, a kérdés az lesz, hogy bejelentetted-e. Vagy mondhatod, hogy eladtad, a kérdés az lesz, hogy akkor hol a szerződés, kinek adtad el.…

Oké, itt már nem teljesen egzakt a visszakereshetőséged, de azért a legtöbb esetben célhoz tud vezetni, és másodlagos információk alátámaszthatják azt, hogy valóban te voltál-e az, aki az adott üzenetet elküldte az ask.fm-en.

Az, ha a regisztrációnál megadott adataid a fentiekből kiderülő adataiddal éppenséggel egyeznek, az csak a bónusz, de elsősorban nem ez számít, és nem ez az elsődleges információforrás.

Mindenki olyan képet posztol magáról, amilyet csak szeretne. Mérsékelt kritikának lehet helye, ha azt emberhez méltó módon fogalmazod meg. Ha valaki „szebbnél szebb” szavakkal illet, akkor nem kell ugyanazt elkövetned, amit te is sérelmezel, különben nem lesz erkölcsi alapod, hogy elítéld az ő szavait, hiszen te is hasonló módon nyilvánultál meg. Mondjuk úgy, jogsértés nem teremt jogot.

A leírásod alapján ez valószínű nem elég a dolog jogi útra tereléséhez. De ajánlott, hogy ha nem tudsz emberhez méltó, udvarias módon válaszolni – függetlenül attól, hogy milyen stílusban keresetek meg –, akkor inkább ne is válaszolj.

És névtelenül pontosan úgy járj el, mintha névvel, arccal írnád azt, amit írsz.