Szégyen, ha 16 éves fiú létemre naplót írok?

Miért is lenne szégyen? A blog fénykorában a blog jórészt személyes naplót jelentett, különböző korú fiúk és lányok milliói írtak blogot. Persze a blog nyilvános, egy kicsit más.

Egyrészt senkinek nem kell tudnia arról, hogy naplót írsz. Akkor ki előtt is kellene esetleg szégyenkezned? Másrészt miért kellene szégyenkezned? Néha jó megfogalmazni az embernek a gondolatait. Utólag jó és nagyon tanulságos lehet visszaolvasni a régi írásaidat, hogy miről hogyan változott a véleményed, mi volt az, ami fatálisnak, végletesnek tűnt, aztán kiderült, hogy hosszútávon semmi jelentősége nincs. Vagy mi az, aminek akkor és ott nem tulajdonítottál nagyobb jelentőséget, de később meghatározóvá vált az adott történés.

Felejtsd el, hogy a dolgokat az alapján ítéled meg, hogy szokás-e, vagy sem, vagy mások hogy vélekednek róla. Ez is fontos, mert visszajelzést adhat valamiről, amiről tudsz gondolkodni. De a dolgokat – még ha a róluk való gondolkodást mások tetszése, nem tetszése is okozza – a helyességük, jóságuk, praktikusságuk; illetve a helytelenségük, rosszságuk, hasztalanságuk mérlegén mérd meg. Ha jól mérlegeled ezeket, akkor ne törődj azzal, hogy szokás-e, vagy sem, elfogadott-e vagy sem. Rengeteg helyes, jó és rengeteg helytelen, rossz szokás van, ez önmagában nem értékmérő.