Hogyan ne pánikoljak, ha telefonálnom kell egy fontos emberrel?

Van egy olyan rossz szokásom, hogy ha valaki olyannal kell beszélnem (mindegy, hogy telefonon, élőben, írásban, de talán telefonon a legrosszabb) aki valamilyen okból nagyon fontos nekem, akkor elkezd a torkomban doboni a szívem, izgulok, alig bírok egy értelmes szót kinyögni, leblokkolok. Hogy győzzem ezt le?

Persze a családommal, meg akikkel nagyon gyakran beszélek, nincs ilyen. Semleges emberekkel is izgulok, ha beszélni kell, de nem annyira. Viszont ha ismert, fontos személlyel, akkor pánikolok.

Holnap kellene beszélnem valakivel, aki ilyen fontos személy, és ráadásul telefonon. Már most feszült vagyok, izgulok, és biztos, hogy aludni sem fogok tudni rendesen az izgalomtól. Nagyon jó érzés amúgy vele beszélni, de utána mindig csalódott vagyok, emrt a felét sem tudtam elmondani annak, amit akartam, és bitos hülyének néz, mert egyszerűen sokkot kapok a beszégletéstől.

nem tudom, mi az oka annak, hogy ilyen vagyok.