Ha nincsenek barátaim és nehezen nyitok az emberek felé, de szeretném, ha lennének társaim, akkor hogyan kezdjek neki?

Nos, először szerintem barátokat keress, ne szerelmet. Mert a barátok ott lesznek neked, a szerelem nem mindig. Én is egy időben nagyon visszahúzódó lány voltam, de mivel új közösségbe mentem és szerettem volna barátokat, így úgymond "rá kényszerültem" arra, hogy emberekkel ismerkedjek.

Nyiss feléjük. Lehet ez neked kellemetlen vagy nem éreznéd magad jól, de hidd el, meglesz a gyümölcse. Lesz valaki, aki ott lesz neked mindig és majd visszagondolva látni fogod, hogy csak megérte.

Ne egy emberre akaszkodj érzelmileg. És ha lesz a barátaid mellett egy szerelem, semmiképpen se hanyagold el a barátaidat.

Ezt kéne "megtanulni". Nem csak egy ember felé kell vetíteni minden érzelmünket.

Járj többet közösségbe, ismerkedj. Ne gubózz be otthon, menj társaságba. Gondolom a munkahelyeden is tudnál barátokat találni. Vagy régebben azért voltak barátaid, nem? Vedd fel velük a kapcsolatot.

És ha a barátaiddal olyannyira szoros lesz a kapcsolatod, hogy nem szeretnéd őket elveszíteni semmiképp sem, akkor szerintem ne félj attól, hogy egy emberre fogsz maximálisan érzelmeket zúdítani.

Először magadat kell szeretned! Aztán jöhetnek mások. Te szereted magad?

Barátkozási lehetőségek:

Munkahely (nagy gyárak, Honvédség)

Sportkörök (a küzdősportok és csapatsportoknál vannak a legjobb legnormálisabb emberek)

Online játékok klánjai (akik klántalálkozókat is szerveznek sok jó ismeretség született belőlük)

Társasjáték klubok és minden más összejövős hobbi.

Hol laksz? Fiú vagy vagy lány? Hány éves? Említetted már csak nem figyeltem? Vagy kilogikázhattam volna? Az én hibám lenne? Szerinted hülye vagyok? Direkt kötekedsz? Most örülsz h megbántottál? :)

Egy kis hülyülés sosem árt. :)