Sokszor úgy érzem a barátaim, csaladom, barátnőm valami oknal fogva haragszanak/nem kedvelnel már. Ez általában megalapozatlan, és ennek tudatában is vagyok, de az érzés ellen nem tudok mit csinálni, nagyon nyomaszt. Mitől lehet ez? (A többi lent)
Mindig keresik a társaságom érdeklődnek felőlem, együtt nevetünk, összeülünk stb.
Van, hogy emiatt kellemetlen szituáció alakul ki, amiert rákérdezek, ők meg néznek furcsán, hogy honnan jött ez a gondolat.
Ez az érzés van, hogy teljesen elmúlik, de időszakonként előjön, hol erősebben, hol gyengebben.
Ha esetleg valaki járt már, hasonló cipőben, vagy tudja mi lehet a háttérben, az megosztaná velem tapasztalatait? Előre is köszönöm!
22/F
válasza: válasza:Velem is ugyanez van, néha rám tör az az érzés, hogy csak idegesítem a barátaimat, szánalomból vannak velem és valójában egyáltalán nem akarnak a közelükben tudni. Meg hogy egy nap elkövetek egy olyan hibát, ami miatt örökre elhagynak.
Nálam szociális fóbia és önbizalomhiány miatt alakult ki, de nyilvánvalóan mindenkinél más ok van a háttérben.
Ilyenkor próbálok emlékezni azokra a pillanatokra, amik rácáfolnak erre, megerősítésekre, kedves hozzászólásokra, vagy arra, hogy boldogan hívtak el ide-oda, mindenféle hátsó szándék nélkül. Ezeket az emlékeket össze is írtam egy naplóba, és rengeteget segít, ha elolvasom őket egy ilyen "epizód" alatt.
19/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!