Ha nem lenne veszítenivalód, képes lennél megtenni olyan dolgokat, amit jelenleg biztosan nem?

Hozok pár példát, mire gondoltam.

1, a többségnek van bejelentett állása, a nevén ingatlan vagy egyéb tulajdon, amire tudnak terhelni.

Adósok börtöne itthon nincsen, így nagyon sok lehetőség van rá, hogy mást megkárosítva jussunk pénzhez, amit semmilyen bíróság vagy behajtó cég nem tud behajtani, és kp-ból boldogan elél egy csaló akár luxusszinten is, ha gyerekre vagy a párjára irat mindent.

2- ha teljesen nincstelen leszel, nincsen családod, barátaid és utcára kerülsz télen. Éhesen a mínuszban nem az első dolgod lenne lopni, akár ételt akár pénzt? Ha el is kapnak, és esetleg börtönbüntetést kapsz, lesz ételed és tető a fejed felett.

3-ha halálos beteg lennél, és szervátültetésre várnál sos, fiatalon, gazdagságban, de szinte semmi esély rá, mert nincs donor, fizetnél esetleg magánorvosnak, és emberrablóknak, hogy megoldják maszekban? Az se baj, ha valaki ártatlanul meghal miattad, de te legalább élhetsz tovább?

4, az egész életed sikerre alapozod, folyamatos lemondás a szórakozás és barátkozás nagy részéről, hogy a fontos dolgokra tudj koncentrálni, kitűnő tanulmányok, több nyelvtudás, és orvosi egyetem után is 5-10 év, mire szakorvossá válsz.

Megtalálod a családod is, neveled a gyerekeid, építed a vagyont, végre elkezdenéd élvezni az életet, de egy otthoni lakástűzben rajtad kívül minden és mindenki oda.

A tudásod maradt, de semmi több, és 45-50 körül vagy, egyedül, hontalan.

Hogyan találod meg ezután az élet értelmét?

5- ugyan az a sztori, mint a 4-ben, addig, hogy megvan az orvosi diploma, és sebészi szakvizsga, de egy balesetben elveszíted a kezeid, így képtelen vagy dolgozni. 30+ osan mindent meg kell tanulnod szájjal, lábbal. Megbosszulnád, aki a balesetet okozta neked?

6-fiatalon jól érzed magad, de mellette építed is a jövőd. Rengeteg munka és pénz van az életedben, és a szüleid is a lelküket beletették, hogy el tudd érni a célod. Majd egy buliban összeszedsz egy csajt, akiről kiderült az átmulatott éjszaka után, hogy megfertőzött aidssel, és ő tudott róla, és szándékosan tette, csak pont te voltál a szerencsétlen áldozat. Egy 10 perces élmény miatt 5-10 éved maradt hátra maximum.

7- a sztori hasonló, mint a 6#pontban, de 20 évesen kiderül, hogy súlyos rákod van, statisztikailag minimális gyógyulási eséllyel.

Rengeteg igazságtalanság van az életben, a példákat a végtelenségig tudnám sorolni. Hiába a célok, törvények, szeretet, bármi megváltoztathat mindent egy pillanat alatt.

Mit tudnak tenni azok azok, akikkel bármi hasonló történik?

Mostanában rengeteget gondolkozom ezeken, nem tudom miért. Mindig is az a típus voltam és vagyok a mai napig, aki törekszik, maximalista és a pohár félig tele, de rengeteg igazságtalanság ért az utóbbi években. Kialakult egy enyhébb depresszió, amit még jól kezelek, de demotivált lettem, közben a céljaim nem tudom elengedni, de egyre kevesebbet teszek értük.

Ehhez képest még mindig nagyon jó és könnyű életem van nagyon sok más emberhez képest, de sokakhoz képest pedig szörnyű és igazságtalan. Viszonyítás kérdése minden.

Ha valaki lekerül mélyre, hogyan kell felállni onnan? Ha túl magasak a kitűzött célok, amik a legfontosabbak, de az idő múlásával elérhetetlenné válik, hogyan tegyük túl magunkat rajta?