Ez szociális fóbiának számít? (lent)

Üdv,sorstárs

Amúgy,igen valószínű az.

Ugyan már!:D Most lehet le fognak pontozni, de én nem tartom helyesnek, hogy mindenki a pszichológussal jön.:) Ezzel mintha mentesíteni akarnánk "magunkat" az akarat erősítése alól, hogy "áá majd a pszichológus segít". Merthogy szerintem ez nem olyan súlyos eset, sok tini ilyen, és mégis soknak elmúlik. 15 éves koromig én mindig így éreztem, és elgondolkoztam rajta, hogy vajon miért érzek így. Rájöttem, hogy mert kevés az önbizalmam (<= "vajon mit gondolhatnak rólam az idegenek"...ez volt a probléma). Nos, ezek után mindig azt gondoltam, hogy felemelt fejjel megyek ilyen "kínos" helyekre, hiszen miért ne bízhatnék magamban. Régen mindig féltem, hogy mit gondolnak rólam. Aztán belegondoltam, hogy amit gondolnak, azt akkor is gondolják, ha félek, és akkor is ha nem. A gondolataikat nem tudom megváltoztatni, de befolyásolni igen.:) Tehát ha félek, akkor biztos, hogy észreveszik rajtam, és akkor tuti, hogy negatív irányba befolyásolom. Ha viszont magabiztos vagyok, és barátságos, akkor pozitív irányba. Ha nem szorongok a véleményükön, még azzal is sokkal előrébb jutok, mert legalább nem rontok a helyzetemen.

Ez legyen az alapfeltevés: "Mi rosszat gondolhatnának rólam? Hiszen tök normális vagyok.:)".

Nekem mindig ez járt a fejemben, és 18 éves koromra elértem azt a szintet, hogy bárkit bátran leszólítok az utcán, még a vonaton is könnyen szóba elegyedek bárkivel, ha barátkozni akarok, és nem azon félek, hogy mit gondolhat.:) Csak mosolygok néha magamon, hogy milyen rámenős lettem.:P Igazából nem lettem tolakodó, se nagyképű, szóval sztem te is megpróbálkozhatsz egy kis önfejlesztéssel. Csak gondold azt, amit írtam, és ne mindig azt nézd, hogy néznek-e. És ha néznek??:) Kit izgat.

OFF: Én pl. ha kéne, simán mernék "nyuszi hopp"-ot játszani a Hősök terén:D...és nem izgatnának a turisták. Nincs abban semmi rossz. Oké, kicsit abnormális, de én jól érzem magam, és sz@rok arra akinek ez nem tetszik. Olyat persze nem tennék, ami másokat sértene.:) (szemérmetlen, erkölcstelen, bunkó, agresszív, környezetszennyező, törvénybeütköző...stb. megnyilvánulást) Szal azért a ló tulsó oldalára sem kell átesni.

A lényeg, hogy minimum NORMÁLISNAK ÉREZD MAGAD.:)

Remélem segíthettem.:)

19/L

Ui.: Ha egyből nem megy, ne add fel! Csak ismételgesd magadban, h "Én teljesen normális vagyok, mi furcsát láthatnának rajtam. Pont olyan ember vagyok, mint ők."

Ja és ha mész valahova, akkor a céloddal foglalkozz, és ne a többiekkel.:) Tehát boltba azért mész, hogy vásárolj. Arra koncentrálj, hogy "Én most vásárolok, ez egy hétköznapi dolog." Ja most jut eszembe, ilyen az eü betét/tampon vásárlás. Az elején még zavarban voltam a boltban, aztán arra gondoltam, hogy kit érdekel, hiszen azt veszek, amit akarok, főleg hogy ez természetes.

Ha bulizni mész: Mi a célod? Bulizni. Ha suliba: Cél? Figyelni az órán/levelezni a pad alatt/beszélgetni a szünetben. Ha utcára: Cél? Pl.: postára menni... Ezek mind normális célok, és senki sem fog nemnormálisnak nézni.

Huh kicsit elhúztam, bocs, hogy ilyen hosszú lett. Azért írtam ilyen részletesen, hogy hátha Neked beválik az én módszerem.:) Ha ezek után sem megy, akkor mondom én is a pszichológust.

Illetve kicsit zavarosan írtam, a gondolataikat meg tudom változtatni=befolyásolni.:D Viszont azt nem tudom elérni, hogy ne alkossanak véleményt rólam. Azon félni meg, hogy vajon mit gondolnak, szerintem fölösleges önidegesítés. Ha nem mondják meg a magukét, akkor úgysem fogsz értesülni róla, és lehet, hogy még változik is a rólad alkotott képük. Tehát azon sem kéne aggódni, hogy: "Úr Isten! Biztosan nem tartanak szimpinek!". Bármikor megvan az esély, hogy megkedvelnek.:) (Főleg, ha nem a földet bámulva rettegsz mások véleményétől, akkor hamarabb ki tudsz bontakozni.)

Jó ez hülyén hangzik, hiszen a Te kérdésed arról szólt, hogy ha idegen a társaság. De én azt mondom, hogy ha idegen is, a Rólad 10 másodperce alkotott benyomást 1 másodperc alatt fel tudod javítani egy mosollyal pl. Ha nem szorongsz, akkor meg nem rontasz rajta.

Előző voltam. Bocs a regényért.:)

A válasz írója 83%-ban hasznos válaszokat ad, L/19. - a válaszoló nagyon okos dolgokat írt, amit csak én is ismételni tudok. Ha a fentiek nem jönnek be, utána jöhet a pszichológus.

Nagyon sok mindenre rámondják ma már, hogy szociális fóbia a köznyelvben. De vannak jóval enyhébb fokai is, amiknél a fent, a lány által leírtak simán beválhatnak.

És az is igaz, hogy nagyon sok serdülő ilyen, aztán pedig elmúlnak ezek a dolgok.

Kamasz koromban sokáig nem szerettem felszállni a buszra, gondolván, mindenki engem néz. Nem szerettem bemenni a boltba idegen emberek közé. Vagy nem szerettem sátlgtani, és idegenek szemébe nézni. De mind elmúltak maguktól, ma már semmiféle zavart nem jelentenek ezek a szituk.

Én is írnék valamit a L/19 mellé kiegészítésnek. Gondold végig, ha bemész egy zsúfolt helyre, az a sok ember vajon mit gondolhat rólad. Írd le akár. Aztán játszd ezt el több fordított helyzetben. Hogy te mit gondolsz x és y emberről x, és y helyzetben. Arra az eredményre fogsz jutni, hogy a legtöbb esetben semmit nem gondolsz róluk, vagy eszedbe se jutnak, mert mással foglalkozol. Na, ők is ugyanígy vannak veled.

Leírom, kb. mi van az emberek fejében "rólad" , ha épp bemész a boltba, ahol sokan vannak.

Anyuka a kisgyerekkel: "ma még a másik gyerekért is el kell rohannom az óvodába, és még friss hús sincs a vacsihoz." Munkások: "mi a fenéért nem gyorsabb ez az eladó, már majd meghalok egy sörért a TV mellett." Én:): " jó volna már otthon lenni, annyit kéne még tanulni." - és ezek az emberek semmit nem gondolnak rólad, egyszerűen érzékelik a jelenlétedet.

Hidd el, az embereknek annyi gondja, baja, intéznivalója van, hogy te tök mindegy vagy nekik, és nem kell aggódnod azért, mit gondolhatnak. L/22