Hogyan engedjem el a "romboló" érzéseimet?

Teljesen meg tudlak érteni, én is ilyen vagyok, de régebben még inkább ilyen voltam.

Olyan dolgokon rágódtam, akik másnak már eszébe sem jutnak.

Sírtam, úgy, hogy majd megszakadt a szívem olyanon, amire más csak azt mondja: Hát igen, szomorú.

De ennyi.

Próbálj belegondolni abba, hogy ha nem múlt volna el valami, akkor nem is jöhetett volna más új a helyére, ami talán jobb, vagy másabb, mint a régi.

Hogy te is változol, más is változik, az életetek, az hogy mit vártok el az élettől.

Legyél nyitott új dolgokra, barátkozz új emberekkel.

Legyél sokat azokkal, akik szeretnek téged, akik között fel tudsz szabadulni.

Ne engedd magad bepunnyadni, nem hallgass, vagy nézz olyan számokat, filmeket, klippeket, amik elszomorítanak.

Inkább vidám dalokat hallgass, nézz vígjátékokat, szervezz programokat azokkal, akiket szeretsz.

Ne bántsd magad, hogy rosszul tettél valamit, gondold át, ebből is tanultál, jobb ember lettél.

Valakinek te kellesz, vidáman, játékosan!

Sütni fog még a nap, nem is akárhogy!!

Fel a fejjel!! :)

Szia!

Attól még, hogy máshoz hasonlítod magad, még semmi nem fog változni. Attól fog változni valami, ha te magad teszel érte. És amit másban észreveszel, azt azért veszed észre, mert belőled hiányzik és olyan szeretnél lenni. Tegyél érte! És ne másokat utánozz, az még fontos. Próbálj gondolkodni a saját életeden, saját stílusodon, saját céljaidon.