Hogy tudta az emberiség ennyire elviselhetetlenné tenni az életet? Miért nem tanulunk a hibákból, a sok tönkrement életből, öngyilkosságból? Indok ez arra, hogy ne akarjak gyereket?

Teljes mértékben egyet értek veled. De úgy látom, hogy ez az érzés leginkább itt Magyarországon jellemző. Nyilván nem egyszerűbb máshol sem az élet, mindenkinek megvannak a saját problémái, de itthon teljesen elzárkóznak az emberek és sajnos nagyon negatívan gondolkodnak. Persze nem mindenki nyilvánvalóan de elég, ha kimegyünk az utcára és csak figyelünk. Akikkel beszélgettem erről és kicsit világot látottabb ember, mind így gondolta. Úgy érzem, hogy egy országot rendkívüli mértékben befolyásol a hit. Vallástól függetlenül. Erkölcsi és szellemi mintát ad gyerekkortól kezdve. De itthon bizonyos politikai irányzatoknak köszönhetően (ebbe nem mennék bele bővebben) egyszerűen "ciki", ha hiszel valamiben. Pedig anélkül az ember lelke ellaposodik. Ha magamról beszélek, nem vagyok túlságosan vallásos, talán a koromnál fogva (23), valahogy még nem foglalkoztat a téma, de Istenben hiszek. Nem tudom hogyan képesek leélni az emberek az életüket hit nélkül. Ha belegondolnak az élet értelmébe és a világ szépségébe és zord igazságtalanságaiba... hol kapnak/kaptok rá választ?? Szerintem a hit olyan problémákra is megoldást nyújthatna, mint a kisebbség kérdés Magyarországon. Ha tanulatlan és bűnöző családba születik valaki, hát mi más nyújthatna menedéket és erőt a lelkének, hogy ne jusson hasonló sorsra mint elődjeik? Én már jártam sokszor a harmadik világban és az emberek mosolyognak, kedvesek és nyíltak. De ugyanez jellemző például Amerikára is, ahol az életszínvonal jóval magasabb és azt hiszem Európa pont annyira elmaradott hozzájuk képest, mint Európához képest néhány fejlettebb, de harmadik világhoz tartozó ország. Persze most jöhetünk azzal -magyaros módra- mennyire buták, de itthon is akad jó néhány hasonló gondokkal küzdő ember, elég, ha bemegyünk egy edzőterembe, vagy bekapcsoljuk a tévét és kellemes focihuligánok rongálásait figyelhetjük (stb.) Én magam USA-ban csak diplomás intelligens emberrel ismerkedtem meg. Van egy angol kifejezés: open-minded, ez jellemző a boldog társadalmakra. Vagyis nyílt gondolkodásúak és lelkületűek. Nem pedig zártak, mint a magyarok. Abszolút nem befogadó, elfogadó képes, nem toleráns társadalom vagyunk. Sajnos. Remélem ez megváltozik egyszer. Kívánom, hogy ha nem is a hit, majd más hozzon "áldást", boldogságot az emberek szívébe és ne lelki akadálya legyen annak, hogy gyermeket vállaljanak. Továbbá kívánom, hogy nyíljon ki a magyarság szeme, lelke a világ felé.