Aki görcsösen keresi a boldogságot az soha nem fogja megtalálni?

Röviden csak annyi, hogy túl sok panaszom nem lehet, de akad mégis pár bökkenő. Nem vagyok boldog. Nem tudom, hogy miért, felszedhetnék egy normális szép barátnőt de nem teszem, csak kalandozom, habzsolom az életet, és ez így nem jó. Normális útra kell vissza térnem, mert ez nem én vagyok úgy érzem.

Most az előbb nézegettem egy régi ismerősöm képeit, pár éve nem találkoztunk. Megházasodott, született egy gyereke. Ennek annyira örülök, mert ő árvaként nőtt fel és nem akárki lett belőle és szép családja van, felesége, gyereke, karrier stb.

Én is ilyet akarok. Jó embernek kell lenni ehhez vagy rafináltnak és kapzsinak?

Pár éve kezdtem el ezt a züllést, de már nagyon unom, normálisan akarok élni. Előtte nyugodt voltam, volt állandó barátnőm, stb stb. Most ez betudható csak simán annak, hogy fiatal vagyok ugye és lassan kinövöm ezt? 23 leszek. Fiú.