Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Hogyan lehetnék nyugodtabb,...

Hogyan lehetnék nyugodtabb, elégedettebb?

Figyelt kérdés

Az eszemmel tudom, hogy nagy körvönalakban megvan mindenem, a legjobb tehetségem szerint maximálisan odafigyelve csinálom a munkámat, nem vagyok buta-ronda-ügyetlen.


De mégis agyon stresszelem magam azon, hogy mi van, ha mégis. Minden szituációban azon remegek, hogy most fogom elrontani, nem csináltam meg tökéletesen, mi van ha a többiek titokban utálnak... Minden kicsi botlásomat, mások kritikáit, hibámat felnagyítom, és napokig, hetekig rágom rajta magamat.

A legtöbb mellényúlásom is arra vezethető vissza, hogy közben az aggódásra koncentrálok, és nem a feladatra.


Persze közben a józanabb pillanataimban tudom, hogy ez csak önszivatás, nem kellene ennyire sérülékenynek, maximalistának lennem.

Mivel tudnék ettől megszabadulni? Milyen könyvet, filmet ajánlotok?


2013. szept. 24. 11:42
 1/3 anonim válasza:

Farkas Lívia: Ennél zöldebb nem lesz!


(férfiaknak is ajánlott, hiába van ráírva, hogy nőknek szól)

2013. szept. 24. 12:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:

Én is ugyanilyen túlérzékeny voltam, mint te.


Pár "mérföldkő" ami szerint élek mostanában:


A családomon kívül az emberek nagy ívben leszarják mi van veled. (Az emberek leszarják egymást, senkit sem érdekel mi van veled, az igazán jó barátaidon kívül, amit én egy kezemen is alig tudok megszámolni)


Senkit se engedj túl közel magadhoz. Nem szabad klikkbe csatlakozni, és senkire sem szabad ráakaszkodni. Persze barátkozni szabad, csak nagyon meg kell válogatni, kivel.


A kis problémákkal nem kell törődni, a nagyok pedig megoldódnak maguktól. (Görögök előszeretettel élnek boldogan ezzel a mentalitással)


Minden csoda három napig tart. (Csinálj bármit, 3 nap után a kutyát nem fogja érdekelni, lecseng)


Túl komolyan vettem mindent, mások beszólogatásait, megjegyzéseit, amit ők poénnak fogtak fel, én pedig azt gondoltam, hogy nem.


Aztán rájöttem, hogy a paranoiával, meg a túlérzékenységgel, csak a saját életemet keserítem meg. Tudod amikor beteg vagy, és azok érdeklődnek felőled telefonon, akik "beszólogattak", azokkal, akikkel meg jóban vagy, le se szarnak... elgondolkodtat, hogy tényleg csak én vettem túl komolyan a dolgokat.

2013. szept. 24. 13:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

A másik dolog, ha titokban utálnak, az azt jelenti, hogy tartanak tőled. Inkább utáljanak titokban, mint leköpjenek. Olyan nincsen, hogy mindenkinek meg tudj felelni. Csak azzal lehet bármit megcsinálni, aki hagyja magát. Aki nem hagyja magát abba nem tudnak belerúgni.


Én is viszonylag könnyen barátkozó ember vagyok, és nagyon magamra tudom venni a kellemetlen helyzeteket, de aztán rájövök, hogy csak én spilázom túl az egészet, és rajtam kívül mindenki leszarja... aztán megnyugszom.

2013. szept. 24. 13:45
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!