Tudtok olyan idézetet, ami arról szól, h elhagytak a barátaink? Nem foglalkoznak velünk. Lesz*rnak és bántanak. Ilyeneket.

"A hamis barátok olyanok, mint az árnyékunk: miközben sétálunk a napsütésben, szorosan velünk tartanak, de azonnal elhagynak, amikor árnyékba érünk."

/Christian Nestell Bovee/

"Számtalan barát vett körül tündöklő életemben; most, hogy elködösült, nem látszik egy sem."

/Hermann Hesse/

"Ahogy a fecskék nyáron velünk vannak, a hidegtől űzve viszont eltávoznak, ugyanúgy velünk vannak a hamis barátok életünk derűs szakában, de mihelyt észreveszik szerencsénk telét, valamennyien elrepülnek."

/Marcus Tullius Cicero/

"Régi igazság, hogy a barátok elhagyják azt, akit a szerencse elhagy."

"Minek kellenek az embernek ellenségek, ha ott vannak a barátai?"

"Az ember rettenetesen fél egyedül maradni, ezért kell neki egy társ, egy életszövetséges. Benne marad akár egy halott kapcsolatban is, hogy ne legyen magányos."

"Manapság egyre ritkább az igazi barátság. Hogy miért van ez így? Nem tudom. Az emberek valahogy magányosak maradnak. Ismerősei, jó ismerősei még csak akadnak az embernek, de olyan barát, aki előtt hangosan gondolkodhat..."

"Az ember a cselekedeteiben éli ki a sehová sem tartozás élményét. Méghozzá úgy, hogy igyekszik azt tenni másokkal, amit vele tettek. Nem képes elhinni, hogy önmagáért is lehet szeretni őt."

"Néhány ember a gondolataiba menekül az élet elől."

"Az igazi barátok azok, akik akkor vannak mellettünk, amikor jól megy a sorunk. Szorítanak értünk, örülnek a győzelmeinknek. A hamis barátok pedig azok, akik a nehéz pillanatokban jelennek meg, azzal a búval bélelt, "együtt érző" arccal, pedig valójában kapóra jön nekik a szenvedésünk, hogy ezzel vigasztalhassák magukat nyomorult életük miatt."

"Valami mást is tanultam. Azt, hogy ahogy öregszem, elveszítek olyan dolgokat, amiket sajnálok. Például... a tejfogaimat, amelyek idővel helyet adnak a vasfogaknak. De ennél fontosabb dolgok is elvesznek..., barátok. És csak reménykedhetünk, hogy a hamis barátok vesznek el, akikről kiderült, nem igaziak. Ha szerencsém van, az igazi barátaim megmaradnak, azok, akik mindig is mellettem álltak... Pedig nem mindig hittem."

"Ami pedig a hamis barátokat illeti, akik segítettek, de feladták, akik segítettek, és elárultak, ők pusztán abban bűnösek, hogy nincs elég bátorság bennük ahhoz, hogy hegyeket mozgassanak."

"Sokszor és sokat nevetni; elnyerni az intelligens emberek megbecsülését, a gyermekek ragaszkodását; kivívni az őszinte kritikusok elismerését és elviselni a hamis barátok árulásait; örülni a szépnek, megtalálni másokban a jót; jobbítani egy kicsit a világon - egy egészséges gyerekkel, egy parányi kerttel vagy azzal, hogy biztos lábon állva élsz; tudni, hogy legalább egyvalaki könnyebben lélegzik, mert te voltál. Ez a boldogulás, ez a siker."