Van még olyan aki rosszul lesz a kisgyerekektől?

Ezt most hogy érted?

Amúgy nem vagyok rosszul a gyerekektől, szeretem őket, sőt még a sajátomat is imádom?

Tőled nincsenek rosszul a gyerekek?

hát, ezt jó helyen kérdezed, itt mindenkinek kisgyereke van :-)

te rosszul vagy tőlük?

Ismertem régen egy lányt, aki utálta a gyerekeket, a terhes nőktől undorodott, el akarta köttetni magát (de a kora miatt nem csinálta meg az orvos).

Aztán szerelmes lett, kellett neki a pasi, és jééé terhes lett. Mindenképpen császárral akart szülni, de a doki nem engedte, aztán nem is akart szoptatni se, tápszeres lett a baba, ami még így nem is baj, de 1 hónaposan kiszáradással kórházba került a baba, mert nem adott neki rendszeresen...

Végülis most már 3 éves a kislány, még él és jól van.

Inkább ne lett volna szerelmes ez a lány, nem való neki gyerek..... alig várta, hogy visszamehessen dolgozni, még 1 éves sem volt, amikor beadta bölcsibe....

Háát, én éppenséggel nem vagyok tőlük rosszul, csak semlegesek, nem érdekelnek, nincs erre késztetésem. A rossz gyerekek azt hiszem mindenkit idegesítenek. Nekem nem lesz gyerekem és evvel elintéztem a dolgot. Nem vagyok selejtes ezért, nem maradok ki semmiből, nem fogok egyedül megöregedni, nem fogom megbánni stb. Ez az én döntésem. Hiszem hogy sok fontos, felelősségteljes, gyönyörű dolog van a világban, nem csak a gyerek és nem ő a leg. Kinek mi. De azért mert nekem nem a gyerek, ne legyek már kevesebb se én, se a boldogságom, se a munkám, amit elértem az életben. Nem "élni" akarok meg bulizni, pasizni, hanem dolgozni, felelősséget vállani a munkámért, önzetlenül segíteni az állatokat, a párommal lenni és a hobbimat művelni.

Az jó ha találtál valakit aki hasonlóan gondolkozik. Csak ne kiáltozd az utcán hogy "utálom a gyerekeket". Avval még nincs semmi baj ha nem szereted őket. Nem tudom téged mennyire bántanak ezért, de engem eléggé a családomon kívül. Hírem van már itt, mert máshogy gondolkozom és fel merem vállalni. Nem azért jöttem ide hogy bántsak valakit. De ahogy egyre jobban csalódtam a gyerekes nők elfogadni képtelen gondolkodásában úgy néha nem beszéltem szépen és félreértettek és mégjobban szídtak. Sajnálom ha valaki félreértett. Fentartom a véleményem, hogy mindig kiráz a hideg a logikátlan, idegbeteg, gyereket elkényeztető, féltő, szoptatás-bio-együttalvás-kiszolgálás-nehagyjuksírni-áldozzukfelazéletünket stb mániákus anyáktól... A normálisakkal semmi bajom. Akik észszerűek maradnak szülés után is és nem lesznek kiálhatatlanok. A legjobb barátnőm is sok gyereket akar, de nem az a típus aki ilyen lesz. Legjobb lenne ha akik elolvastak egy "nem akarok gyereket" megnyilatkozást, felfogják, nyugtázzák és továbbmennek (sértegetés, okoskodás, jósolgatás-hát most nem de akkor majd öregen leszel boldogtalan és stb nélkül!), elfogadják hogy kinek ez fontos kinek meg az, és ők nem felsőbbrendűek. De ehhez még fejlődni kell ebben az országban.

Szóval vannak ilyen emberek, nincs velük semmi baj csak próbálj meg egy kicsit szebben fogalmazni hogy ne találjanak rajtad fogást, és hogy nekik se legyen okuk sértegetni. Sok szerencsét neked.