Élet ez így egyáltalán?

Teljesen értem miről beszélsz, mivel én is gyakran, régebben még gyakrabban voltam így, de végre látom a kiutat (talán). Bemásolok egy választ, amit hasonló kérdéshez írtam, remélem segít. (kicsit drasztikusabb a kérdés mint a tied)

"Érezted már, hogy egyszerűbb lenne meghalni, mint folytatni amit elkezdtél, vagy amit teszel az életedben?"

Igen! Gyakran! De van megoldás. Az egyik válaszoló részben megfogalmazta. Valmilyen szinten meg kell halnod, le kell számolnod önmagaddal (fejben), hogy aztán boldogan, tudatosan élhess. Lehetséges, de nem könnyű út. Én rájöttem, hogy vagy ez az út, ami megoldást hoz, vagy semmi. Nem a körülmények tesznek boldoggá, azok soha nem is tehetnek igazán. Más ragaszkodni néhány személyhez, vagy szabadon szárnyalni, és érezni a boldogságot. Néhány személyhez való ragaszkodás nem szeretet, inkább aggodalom, féltékenység, fájdalom, ami megkeményíti a szívedet. Ha érdekel privátban elküldök néhány könyvet, ami segíthet elindulni ezen az úton. Sajnos még én is csak a "képletet" kezdem megismerni, átélni teljesen más. Mikor úgy éreztem senkim nincs, és semmi nem számít, ez a dolog volt az, ami kapszkodót adott, hogy megértsem a világot, és önmagamat, amilyen igazi valójában.

És a "lekötöm magam" (filmekkel, nettel stb.) az hosszú távon nem megoldás, az ilyen életet nem is érdemes leélni. Én is így csináltam, sokáig, de ez nem élet. Ahogy sok okos ember már megfogalmazta, az ilyen élet olyan, mintha aludnál, vagy halott lennél, ha ebből nem ébredsz föl, az egész életedet így éled le, menekülhetsz néha a "lekötöm magam-féle" játékokhoz, de akkor soha nem leszel boldog. Azt mondják az igazi boldogságnak nincs oka, belülről sugárzik minden ok nélkül. Az ehhez vezető utat csak magadban találhatod meg. Ne add föl, ehhez a dologhoz, ennek kereséséhez mindig fordulhatsz, én is ezzel "bíztatom" magam.

------

"És nincs olyan, hogy semmi nem történik."

(nah ha ezt a választ valamelyik ismerősőm megtalálja, tuti rájön, hogy én vagyok, ami nem lenne túl jó, nah mindegy)

:)

Írj, ha gondolod.