Mit tegyek, ha objektíven élem meg az érzéseket, és nem érzek "jót"? (Kattints h megértsd)

Nekem is volt hasonló korszakom. Úgy éreztem, hogy mintha lenne egy "kapcsoló", amit ha egyszer bekapcsolok, akkor csak érzékelek, de nem érzek.

Azt olvastam róla, hogy ez egy természetes védekezési mechanizmus. Ha tudsz angolul, akkor utánaolvashatnál, mert én sok hasonló esetet találtam még régebben.

De nem aggódnék. Ez el fog múlni, ha a körülmények változnak. Csak arra figyelj, hogy a gondolataid ne legyenek sötétek, mert a gondolatok befolyásolnak mindent viselkedésszinten.

Nem okvetlenül kell szakemberrel beszélned szerintem, csak ha szükségét érzed, vagy ha nem kezd el javulni a helyzet idővel. Bár ez elég relatív, mert hónapokig vagy esetleg évekig is eltarthat, a trauma erősségétől függően, és hogy te magad hogyan dolgozod fel. Egy szakember segíthet a tudatosításban, ill. a megküzdési módokat is eléd tárhatja, tanácsot adhat stb. Ezért ha úgy döntesz, hogy igénybe veszel külső segítséget, akkor próbálj meg valami jót találni, mert egy pancserral csak vesztegeted az idődet és a pénzedet.

Az előző válaszoló javaslata is hasznos lehet (azaz ha utánaolvasol a témának), mert ha olyan típus vagy, akkor már a tudástól jobb lesz, hogy tudod, mi hogyan és miért történik, milyen az egész lefolyása, ill. tanulhatsz mások tapasztalataiból.

Plusz ha baráti körben van bizalmasod, elmondhatnád neki(k) is, hátha tud(nak) segíteni, vagy már maga a beszélgetés felráz egy kicsit.

És lassan, fokozatosan próbálj meg "pozitív élményeket" szerezni, ami lehet egy új barátságtól kezdve koncerteken át vígjátékokig bármi, a lényeg, hogy kicsit kihúzzon a gödörből, és erre a rendszeres nevetés is jó "gyógymód". :)