Egy ilyen életet van értelme tovább folytatni?

Tönkrement az életem az elmúlt kb. 8 évben. A környezetemben mindenki utál és már soha nem is fognak megkedvelni. Új emberekkel megismerkedni nem tudok, hamar lekoptatnak mindig, törvényszerű, hogy minden új ismerkedésnél kudarc fog érni. Egyesek egy unalmas senkinek, mások meg egy undorító, leprás, talán fertőző betegséget terjesztő nyomoréknak tartanak (tény, hogy nem vagyok szép, de tiszta vagyok és ápolt).

Aztán életcélom sincs, nem tudom milyen végzettségem lehetne egyáltalán amivel majd munkát keressek. El nem tudom képzelni, hogy engem bárhova felvegyenek dolgozni, amikor semmihez nem értek túlzottan.

A tizenéves korszakom teljesen üresen telt, utcán való bandázás meg bulizás helyett barátok híján a gép előtt ültem folyton csak.

Mivel ronda vagyok és unalmas, barátnőm, feleségem és családi életem sose lesz, pedig az elég fontos dolog egy életben.

Ezenkívül fenyegetettségben élek, annyian megfenyegettek már engem annyi mindennel, hogy tiszta paranoiássá váltam, és kitudja mikor támadnak újra hátba nem szó szerint értve.

Van bármi értelme ilyen életet tovább folytatni szerintetek? Vagy egyetértetek velem abban, hogy elértem egy bizonyos szintet, ahol már menthetetlen a dolog, és annyira tönkrement az életem, hogy sose élhetek normálisan már semmiképpen se?