Mire hivatott az ember? Hivatott valamire? Mindenki? Hogyan "kell" teljes életet élni?

"A hivatottság, elhivatottság érzetének hiánya nem kell kötelezően párosuljon a saját egyéniség hiányával."

Nem az egyéniségről beszélek, hanem az útról! Attól még lehet saját egyéniséged, hogy sodródsz, és nem mered felvállalni azt, amiről érzed, hogy helyes lenne NEKED. Tudom, mert 7 évet éltem így le a tanulás befejezése után. Nem voltam alapvetően más ember, csak nem mertem/tudtam akkor még az utamat járni.

"Szerintem léteznek olyan emberek akik tudatéban vannak annak, hogy "nem érzik" és léteznek olyan emberek is, akik nincsenek tudatában annak, hogy érzik (mert nekik az természetes adottság minek hiányának megtapasztalása nélkül annak meglétét sem tudják tudatosan megtapasztalni)."

Ezen nem vitatkoznék, sokféle ember van, sokféle érzéssel és úttal. Általánosságban fogalmaztam.

"A kérdésem a következő lenne: azok akik "nem érzik", de ennek tudatában vannak, hogyan találják meg? Mindenkinek van mit keresni, vagy van akinek ez nem adatik meg?"

Szerintem van, de ez nehéz kérdés, mert sokan mozognak kényszerpályán, és nem saját akaratukból nem tudnak változtatni rajta. Ez már oda vezet, hogy ki mennyire fogadja el a "sors" vagy "karma" létezését, továbbá mennyire tartja determinisztikusnak az életpályát.

Lehet, hogy egyes sorsok könnyebben alakíthatók, más sorsok nem azok. Nálam erősen képbe jön a reinkarnáció is, mivel egyrészt ez így igazságtalan és értelmetlen, másrészt túl sok a tapasztalnivaló a Földön ahhoz, hogy mindössze egy röpke életet töltsünk el rajta (gyakran a végtelenségig lekorlátozott állapotban vagy körülmények között).

Kedves kérdező, A Titok c. könyvröl/film-röl hallottál-e? Ha nem ideje bepótolni, talán enyhíti a kíváncsiságod, vagy csak mégtöbb kérdést szül.

Mire hivatott az ember? Véleményem szerint az igazi megvilágosodást keressük. Ennek természetesen fontos eleme a meditáció.

Hogy valaki teljes életet élhessen szüksége van a testi-lelki egyensúlyra. Amit nemlehet anélkül elérni, hogy ne ismernénk önmagunkat, amit rendszeres meditációval el lehet érni.

Mindenki mást tapasztal meg a világból, mintha mindannyian a saját világunkban élnénk és a körülöttük levő emberek csak önmagunk kivetülése volna a "világra".