Mi az életetek értelme? Miért érdemes léteznetek? Melyek azok a pillanatok, amelyekért úgy érzitek, hogy megérte megszületnetek?

Az előttem válaszoló már nagyját leírta annak amit akartam :)Alapból ha nem születtem volna meg nem lenne semmi .De így hogy élek olyan mind ha kaptam volna egy lehetőséget a semminél bármi jobb szokták mondani :)

Az hogy mi az értelme oka miért érdemes élni ?HONNAN KÉNE TUDNOM :D szoktam gondolkodni rajta és erre jutottam .Ha már élek akkor élvezem és nem pazarolom el az életem .Példa ha találnál a zsebedben egy 20 ezrest

elsőre nem arra gondolnál hogy hogy került óda hanem örülnél nem ?Az élet kérdés megválaszolását a többi emberre hagyom SOK SZERENCSÉT hozzá !Vagy majd életem végén visszatekintek és talán magam jövök rá de akkor már azért sem árulom el .Akkor örültem életemben először annak hogy élek amikor valami ilyesmit

láthattam

[link]

Akkor az a csillagos égbolt valamit megfogott bennem

és nagy szerepet játszott abban hogy az legyek aki most vagyok .

Szerintem korrektül válaszoltam

nem ?:)

Ha őszintén kell válaszolnom akkor a válaszom: nem tudom mi az értelme az életnek. Szerintem nem az az értelme, hogy megfejtsük mi az értelme.

Eddig nem sok olyan pillanatot éltem át amiért úgy éreztem, hogy érdemes volt megszületni. De mivel itt vagyok gondolom fontos vagyok valakinek(valakiknek). Ez, hogy fontos vagyok ki is merül nálam a családnál. Ha egyik napról a másikra eltűnnék nem igazán hagynék nyomot senkiben rajtuk kívül. De mégis úgy érzem, hogy egyéni szinten igen is van valami értelme, nem érdekel különösebben, hogy emlékezzenek rám ha kimúlok. Bár érdekes dolog ez. Azon a napon amikor meghalsz mindenki meglepődik, letört lesz, nem tudom milyen szót használjak. Aztán ennyi megy tovább az élet nélküled.

Viszont vannak céljaim amiket szeretnék megvalósítani. És pont ez a lényege az életnek: célok nélkül sajnos nem vezet sehová. Csak az a gond, hogy néha az élettől is elmegy a kedvem.. Egyszerűen semmi tervem nincs hogyan kéne nekifogni elérni ezt és ezt a célt, mit kéne tennem, stb...

Tudom nem szép más nyomorát így felhasználni, de hálás vagyok azért, hogy egészséges lehetek, nem élek nagyon rossz körülmények között. Másoknak ennyi sem adatik meg. Szerintem amíg ez megvan, addig nem panaszkodhatom, addig nagy gondom nem lehet, maximum a saját problémáim amiket persze magamnak kreálok a cselekedeteim és a tetteim által, készakarva vagy akaratlanul..

„Az élet egyetlen igazi értelme és célja, elviselhetővé tenni a tudatot önmagunk és mások számára, miszerint: az emberi létezésnek, de még az Univerzum létezésének sincs semmi, de abszolúte semmi értelme és célja!” — Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor

Profánul egyszerű kibővítés: Aki mindennek ellenére váltig állítja, hogy az életnek bármi értelme és célja volna, az vagy nagyon fiatal és tapasztalatlan álmodozó, vagy számítóan pofátlan hazudozó, vagy csak idióta semmitmondó!...

Egyébiránt: „A sikeres élet olyan, mint 5-találatos a lottón – csak nagyon keveseknek adatik meg, de ő közülük is csak elenyészően kevesen érdemlik is azt meg…” — Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor

Viszont: „A csüggedés a halál előszobája.” — Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor

Ha pedig már jó nagy ívben pöksz egyet a csüggedésre, hát légyen itt egy kecskerímes reklám-szlogen: „Hogy életedben gond ne legyen, éljél roston s lakjál hegyen, s a betegség így tönkremegyen!...” — Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor

Különben meg…: „Emberként létezni alapvetően annyi, mint: átgondoltan mérlegelni, igényesen választani, és szabadon cselekedni, aztán ismét mérlegelni, választani, és cselekedni, aztán ismét és ismét és ismét... – Ennyi.” — Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor

Ám…: „Ha alkotsz valamit, és egy idő után úgy érzed, az már tökéletes, hát csak gondold végig még egyszer, és hamarosan rá fogsz jönni: tévedtél!… — Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor

Viszont jó tudni…: „Ha valami annyira mesterkélt, hogy szinte már természetes, akkor tökéletes! — Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor

Ámde…: „A tökéletesség a csőd maga!…” — Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor

De jó, ha tartod magad ehhez: „Bármi történjék is az életben, csak jókedv, tiszta szív, és jó modor – ez a legfontosabb. — Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor

Ám…: „Ha már nem tudod megváltoztatni a világot, hát gyűjts magad köré társakat, jelöljetek ki utakat, és fedezzetek fel más világokat!...” — Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor

Ám sohse feledd…: „A világvége akkor fog elkövetkezni, amikor már bárki közülünk istent (vagy emberorvost) játszhat…” — Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor

Üsmög egy kis egyébiránt…

Arthur C. Clarke-nak volt egy „meglátása”, ami szerint az IDŐ a mi igazi és legfőbb ellenségünk... – így hangzik: „Nehéz az időre nem ellenségként gondolni. Bizonyos értelemben az emberi civilizáció minden eredménye egy-egy trófea, amelyet az ember az idő ellen vívott küzdelmében nyert.”

Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor (Baksay-Róka Béla) tiszteletteljes különvéleménye a következő:

Nem az Idő a mi legfőbb ellenségünk, hanem az ENTRÓPIA! Ugyan mit számít, mennyi időt fordítunk a nagy színjáték felvonásaira, ha jó „színigazgatók” és „rendezők” kezei alatt, kvalitásos „színésztársakkal” együttműködve, kiválóan játsszuk szerepünk s a „darabot”?! Ám ha az életünket és minket is befolyásoló irányítók (szülők, oktatók, tudósok, művészek és politikusok) egyre-másra hibát vétenek, ha már a „próbák” ideje alatt is óvatlanul hozzá nem értő módon avatkoznak bele életünk „darabjának” ideális felépítési rendjébe, és ilyen feltételek közé kényszerítve készítenek fel bennünket az „előadásra”, aztán az így „színre vitt darabban” ránk váró „színpadi jelenések” során mi magunk is, folyton-folyvást hibát hibára halmozunk és bakizunk, sőt, vehemensen önző szereplési vágyunkban és igyekezetünkben egyszer csak felborogatjuk, meg-meg hasogatjuk a bennünket körbevevő „színpadi kellékeket és díszletet” is, miközben némely „színésztársunk” szinte már kézzel-lábbal próbál figyelmeztetni bennünket a bajra, ám mi – rájuk se hederítve – vakon folytatjuk az őrületet, olyannyira, hogy már csaknem a VISSZARENDEZHETETLENSÉGIG növeljük a körülöttünk kialakult zűrzavart és pusztítást – végképp tönkre téve így a „színpadképet” (az ANAYATERMÉSZETET), ezáltal magát a „darabot” (KÜLDETÉSÜNKET) is –, az végül TOTÁLIS „SZÍNHÁZI” KÁOSZHOZ vezet, ami menthetetlenül a bukásunkat fogja okozni!

Legvégül most zárásképpen, légyen két kis pátosz itten. (Csak, hogy látva lássék, valójában nem is destruálék!…):

1.: Csak rakosgatjuk életünk emlékmű-köveit nap-nap után...

Miközben eszeveszetten hajszoljuk sorsunk délibáb-lüktetésű iránypontjait és azon erőlködünk, hogy létünk pusztaságában utat ne tévesszünk, már alig van időnk másra, mint rakosgatni életünk emlékmű-köveit nap-nap után; mindeközben észre sem vesszük, hogy tenmagunk galád martalócaként fojtogatjuk érzelmeink legcsodásabbjait, s hajítjuk magunk mögé apránként minden vágy-tartalékunk. Fel sem fogjuk, mily’ tűzvihart is szabadíthatunk magunkra, ha bolond mérnökként lelkünk láva-tavának forrását öblös nagy gátakkal kerítjük el, aztán szinte béklyóba verten, bénult tagokkal torpanunk meg, ha lelkünk hirtelen lángoszlopként lobban elénk, és felfedezzük: van varázslat és isteni tűz, mely – felperzselve elefántcsont-tornyunkat – felmagasztosít! Megborzongunk, mikor rádöbbenünk: minden csak ez után fog történni velünk, mert ami eddig létezett, az már más tér, hely és idő. — Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor

2.: Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor

Élet – Halál dal — Intelem az új generációknak (1.verzió)

Figyelmezz csak, jó Olvasó!

Nehéz igazságról lesz itt most szó

Élet s Halál — mint baráti pár — kart-karba öltve együtt jár

Egy életen át elkísérnek, de csak azt követik, kik még élnek…

Ha jókor születsz, s jó helyen élsz

S nyavalyákat elkerülvén szerényen és serényen élsz, s keveset félsz

— s hozzá még tán okos is vagy —,

Az Élettől, mint jó uradtól, sokféle jót meg is kaphatsz

S jutalmul legnagyobbak közt is csúcsra juthatsz!

Ám tehetsz bármit, lehetsz nagy sztár,

A Halál is a nyomodban jár…

Ő csak figyel, követ téged,

S ha nem ügyelsz és rosszul lépve nagyot botlasz: mindjárt véged!

Ha ifjú vagy tán, s hozzá bohó,

ma még pökhetsz erre: Hohó!

S hozzá fűzheted még eképp’:

Hisz’ élek lazán, mit nekem hát e komor rémkép?!

Ám, ha kinek van már kora,

tudja jól mind, mi a sora…

Tudja mind jól: jön egy idény

— kinek elébb, kinek túl az életútnak is a felén —,

S felvirrad egy olyan szép nap

(vagy netán egy sötét éjen riadsz arra),

hogy a halál lehelete megcsap!…

És majd másnap, midőn felbolydult szellemmel kelve fel,

a Vén Kaszásnak jövetelén reszketsz s töprengesz azon vadul:

Vajon miféle úr is büntetett, s miért pont tégedet ily’ gazul?,

És mennyi van hátra még a napig, mikoron

a révész hajózza át porhüvelyed a Stix folyón,

akkor az élet értelmét kezded el keresni mohón

S ha mindezt végig gondolván, legalább ekkor nem fogsz valami olyanba,

amiben mélyen hiszel, s amit legbelül óhajtva szeretsz

S nem teszel érte mindent meg, mit csak tiszta lélekkel megtehetsz,

s benne nem alkotsz maradandót,

Bizony mondom néked: bármi mást teszel is, elporlad híred is, s menthetetlenül vesztesz!

Mert az Élet egy napon úgy is meghátrál mellőled bambán,

s akkor a Halál áll elibéd komoran, sandán

S hidd el, ha eljön végül az időd,

Ő nem tágít s nem téved, nem vet neki gátat semmiféle erőd

S mit se számít akkor, hogy ha netán van pénzed, és bármi más féle erőd…

Az Élet rád se hederít már többé,

S a Halál rémisztő vigyorral kaszál le, és válsz humusszá s földdé.

Imádom a szemellenzős, hurrá-optimista TM-eseket/ezoteria-hívőket/„vallás-filozófusokat” etc., meg a mindenféle „misztikusokat”!

Na, vágjunk bele.

1.: Habár Párizsban épp’ a minap volt Klíma-konferecia, azért jó tudni, hogy ettől még a Föld-pusztítás nem fog leállni!...

1.1: Az Amazonas esőerdő-régiójából (ez a Föld legnagyobb „tüdeje”) évente min. 100 000 négyzetkilométernyi területen irtják ki a fákat! (Ez nagyjából Magyarország területével megegyező mérték.)

1.2.: Indonézia esőerdeiből éves átlagban az előbbi mennyiségnek kb. a felét pusztítják ki.

1.3.: Afrika esőerdeiben az előzővel nagyjából megegyező mértékű a pusztítás.

1.4.: Hogy mi történik Távol-Szibériában, arról jobb nem is tudni!...

1.5.: A világtengereken TÖBB MAGYARORSZÁGNYI TERÜLETŰ MŰANYAG-FLAKON-SZIGETEK ÉS/VAGY SZEMÉT-SZIGETEK ÚSZKÁLNAK!

1.5.1.: Kínában, Indiában, Afrikában ÉVENTE TÖBB MILLIÁRD TONNA SZENNYVIZET, ÉS MÉRGEZŐ VEGYIANYAGOT ÖNTENEK BE (csak úgy, ohne zsanér…) A PARTMENTI TENGERRÉSZEKBE!

1.5.1.1.: Ennek következtében az óceánok nehézfém- (legfőként higany-) -szennyezettsége már olyan mértékű, hogy közel sem igaz az állítás, miszerint „a hal a legegészségesebb táplálék-forrás”!…

1.6.: A kínaiak gyakorlatilag CSAK SZÉNNEL FŰTENEK! (Ez ugye, folyamatosan növeli a légkör CO és CO2 tartalmát.) És ők nincsenek kevesen…

Mindebből mi következik? Az, hogy 50 év múlva az emberek FULDOKOLNI FOGNAK AZ UTCÁN AZ OXIGÉN-HIÁNYTÓL!

A világ nagyobbik felén olyan mértékű környezetpusztítás folyik, hogy 10-15 éven belül ÖZÖNLENI FOGNAK AZ EMBEREK A KEVÉSBÉ SZENNYEZETT RÉGIÓKBA! (Az „előfutárok” mozgásirányát már megtapasztalhattuk…)

És ha az az elözönlés bekövetkezik — márpedig be fog következni —, akkor NO FUTURE!

Kérdem én: Ennek ismeretében mégis, mi a fekete bánat volna az élet értelme?!

De adjunk még egy esélyt önmagunknak — és az emberiségnek! — Ámde…

2.: Jelenleg kb. 7,3 milliárd ember él ezen a bolygón. Indiában, Afrikában és Brazíliában (hogy csak a legnagyobb „termelőket” említsem) SEMMI JELE ANNAK, HOGY CSÖKKENNE A NÉPESSÉGSZAPORULAT ÜTEME!

50 év múlva min. 12-15 milliárd lakosa lesz a Földnek! (Feltéve, hogy addig nem robban ki a III. Világháború…)

A világ nem kis része már ma is permanens élelmezési- és/vagy víz-hiánnyal küszködik (szerte a földtekén legkevesebb 200-250 millió ember éhezik, folyamatosan).

És mi várható 50 év múlva? — Nos, szerintem semmi jó…

Kérdem én: Ennek ismeretében mégis, mi a fekete bánat volna az élet értelme?!

De adjunk még egy esélyt önmagunknak — és az emberiségnek! — Ámde…

3.: Asztrofizikai kutatások során fény derült arra, hogy 100%-os a valószínűsége annak (magyarul: biztos), hogy nagyjából 3,75 milliárd év múlva, a Tejút (ez az a galaxis, amelyben a Sol rendszer — a bolygórendszer, amelynek középpontjában a Nap áll, s amely bolygórendszer legkülönlegesebb tagja a Terra, vagyis a Föld, mely az emberiség bölcsője), szóval a Tejút, valamint annak legközelebbi galaxis-„testvére”, az M-31 Andromeda ÖSSZEÜTKÖZIK!

(Ref.: [link]

Ennek következményeként:

a) 100%-os bizonyosságú, hogy a Tejútrendszer struktúrája (a benne található csillagok elrendeződése) TELJESEN SZÉT FOG ZILÁLÓDNI!

b) továbbá csaknem 100%-ig biztos (99,99999% bizonyosságú) az is, hogy a Sol rendszer Tejúton belüli helyzete és mozgásiránya olyannyira szélsőséges módon fog megváltozni, hogy a Sol-rendszer (naprendszerünk) olyan pozícióba kerül majd, amelynek folytán PUSZTÍTÓ EREJŰ kozmikus kataklizmák permanens sorozata fogja érni a rendszer minden egyes tagját — beleértve szülőbolygónkat is! (A csillagászok nagy valószínűségűnek tartják, hogy a Föld ki fog „lökődni” a Sol rendszerből, és a továbbiakban -150 – -170 Kelvin fokos felszíni hőmérsékletű „hólabdaként” fog száguldozni egy totális káosz közepette — mindaddig, míg bele nem rohan egy másik (kilökődött) bolygóba, avagy — nagyobb valószínűséggel — egy csillagba, minek folytán a földi emberiség (úgy an blokk) nyilvánvalóan EL FOG PUSZTULNI, s vele minden, amit csak az utóbbi 5-7 ezer évben létrehozott, MEG FOG SEMMISÜLNI!

Kérdem én: Ennek ismeretében mégis, mi a fekete bánat értelme van az életnek?!

De adjunk még egy esélyt önmagunknak — és az emberiségnek! — Ámde…

4.: A Mindenség NEM ÖRÖKÉLETŰ! (És nem is a jelenlegi az első, amely létrejött, létezett, és megsemmisült — és persze, nem is az utolsó…)

Egyes elméletek szerint az univerzum csendben fog „kimúlni”, vagyis hozzávetőleg a proton elbomlási ideje (ez 10 a 35-en földi év) plusz kb. 200-300 millárd év múltán (miután az utolsó még létező csillag is kihúnyt) ELENYÉSZIK, MEGSEMMISÜL! (Beleértve mindent, amit az emberiség az utóbbi 5-7 ezer évben létrehozott)

Más eszmék szerint, az egész miskulancia, úgy nagyjából 200-300 millárd év múltán BELEZUTTYAN EGY DÖGLETES FEKETELYUKBA! (Beleértve mindent, amit az emberiség az utóbbi 5-7 ezer évben csak létrehozott!)

Kérdem én: MINDENNEK ismeretében mégis, mi a fekete bánat volna az, ami értelmet adna az életnek?!...