Ez mazochizmus? És mennyire normális?

Nem ígérem, hogy éetelmesen fogok fogalmazni, de a.lényeg, hogy élvezem a fájdalmat és ügy érzem, hogy megérdemlem. Lelki probléma van bőven, de azt nem igazán, bár nem nagyon teszek ellene, de a fizikait kifejezetten. Sport közben ha megütöm magam, ha utána napokig fáj, ha kék foltok vagy horzsolások vannak rajtam valamiérr jó érzés. Az izomláz is. Azon kívül, hogy elég gyakran iszok é dohányzom is, ami ugye nem fáj, de káros, szoktam magamnak fájdalmat okozni, azt hittem, csak a lelki dolgok ellensúlyozása céljából, de tulajdonképpen élvezem. Ha fáj a gyomrom, mert nem ettem. Ha megégetem magam, még forró vizet engedek rá. Cigivel is szoktam, de úgy, hogy ne maradjon meg. Vagdostam magam, abbahagytam de hiányzik, de mostmár nem szokok rá vissza. Volt, hogy kikarmoltam egy darabot a lábamból, vagy belemartam saját magamba, vagy a falba vertem ököllel, sokszor. Másokat nem bántok, sőt,a barátaimat nagyon szeretem.Nem tudom mi ez,de légyszives ne ítéljetek el, csak mondjátok el, hogy mit gondoltok.