Mikor voltatok a legboldogabbak életetekben?

Sohasem voltam boldog! Beilleszkedési nehézségek, önelfogadási nehézségek, mentális gondok, Nagyszülők neveltek, őket láttam lebetegedni, egyre gyengébbnek, soványabbnak lenni és rákban elhunyni, egyiküket én gondoztam. A családi helyzetem zűrös (mondjuk kinél nem?).

Talán 2 időszak volt mégis aránylag jó az életemben:

- pubertáskorom előtt és elején, még nem érdekelt annyira a beilleszkedés, a jellemem, a csodabogár voltom, a család pedig aránylag egyben volt, sokszor találkoztunk; a suli jól ment; a nyaraim varázslatosak voltak egy kis községben, ahol nyaraltunk.

- egyetem második felében, amikor a kamaszkorból kifelé lábalva elkezdett kevésbé érdekelni a beilleszedés (azért még kemény nehézségeim vannak, de nem annyira, mint 17-20 évesen), a szakkal egész jól elvoltam, néhány csoporttársam nagyon rendes volt, rettenetesen sok szabadidővel rendelkeztem, jártam ide-oda, kipróbáltam ezt-azt, magamhoz mérten rengeteget sportoltam.

Sose tudhatod, hogy holnap nem leszel-e boldogabb, mint a mai napig voltál, ezért ezt csak azt tudja megválaszolni, aki már túl van az életén - mert addig még annyi minden van hátra.

Viszont aki már túl van rajta, az nem fog ide írni szerintem.

pl azért, mert nem tud, mert kicsit meg van halva.