Mi a különbség a kismegszakító névleges árama (10A) és a zárlati szilárdsága(6kA)között? Azon túl hogy sok-sok amper.

Kevered a dolgokat. 30mA az ÉV relé leoldási árama. Pongyolán fogalmazva azt figyeli hogy a fázis és a védővezető között folyik-e hibaáram. Normál fogyasztó esetén ilyen áram nem folyik.

A kismegszakító a vezetéket védi, hogy ne folyhasson olyan nagy áram a vezetéken hogy az tüzet okozzon. Ez több amper vagy több tíz. Ezen átfolyik a fogyasztók áram természetesen. Emiatt nem lehet 30mA-re méretezni, mert akkor maximum egy LED-et lehetne csak üzemeltetni :)

A zárlati szilárdság nagy vonalakban azt jelenti hogy zárlat esetén mekkora az az áram aminek a lekapcsolásától még nem károsodik.

Ha nem szimpla túláram van, hanem konkrétan zárlat akkor a hálózaton nagyon rövid ideig nagyon nagy áram tud folyni (körülményektől függően több ezer amper is akár).

Egyszer láttam egy videót, ahol a gyártó azt mutatta be, sok esetben miért kell olvasóbiztosíték is a kismegszakító elé. Egyik esetben volt olvadóbetét, a kismegszakító leoldott, működőképes maradt, a betét kiolvadt.

Másik esetben csak a kismegszakítóra küldték rá a megszakítóképességénél kb 3x nagyobb áramot. Kb. a kismegszakítót rögzítő szerelvény maradt meg, felrobbant, szétment, elpárolgott az egész.

Az az igazság, a kismegszakítónál értelmetlen fogalom a zárlati szilárdság. Megszakítóképessége van neki. Ha a zárlati szilárdság kisebb lenne, mint a megszakítóképesség, az érdekes lenne, mert akkor a 6 kA-t megszakítani képes kismegszakító hogy szakítja meg a 6 kA-t, ha 4 kA-nél felrobban? Ha meg nagyobb lenne, akkor az az érdekesség állna elő, hogy csak 6 kA-t képes megszakítani de hogyan visel el 8-at? Zárva? De hát nem maradhat zárva... És ha nyit, akkor felrobban...

A zárlati szilárdság más készülékeknél értelmezhető. Az egy dolog, hogy ezt a szakember is elkeveri, mint például a Villanylapnál egy kismegszakító összehasonlító táblázatnál is az van írva. De azért, az elsőt a táblázatban megnézve eredetiben, az ABB csak nem hülye, az adatlapon breaking capacity van, ami ugye a megszakítóképesség.

"És a névleges árama mit jelent?"

A leoldási értéket jelenti (az adott megszakítóra érvényes leoldási karakterisztika figyelembe vételével).

Definíció szerint a névleges érték az csak az az érték, amivel jellemzik. Ehhez kell hozzávenni a #6 által említett karakterisztikát, melyen az egyes jellemző pontok a névleges áram valahányszorosában vannak kifejezve (mondjuk a szabványban szövegesen van leírva, de hát az mindegy).

Például_

1,13 In-nél egy óra alatt nem old le

1,45 In-nél 1 óra alatt leold

2,55 In-nél 1 és 60 sec között leold

"De mi szerint van megadva a névleges áram?"

"Tehát úgy gondolom hogy alapjáraton arra állítják be üzemszerűen a gépet, nem?"

Hidd már el, ezzel a kérdéssel értelmetlen foglalkoznod. A névleges áramok sorát valamiféle mértani sor alapján határozzák meg. És ha a kezedbe fogsz egy 16 A-est, amire rá van írva a megfelelő szabványszám, akkor arról tudod, hogy 16 A-t elvisel, sőt, ha többet akarsz róla tudni, akkor azt is tudod, hogy 18 A-re sem fog még sosem lekapcsolni. Kismegszakítóknál és olvadóbiztosítóknál ez ilyen. Direkt részletesen leírtam, milyen szorzónál hogyan működik, ebből ennyit értettél meg, hogy visszajössz azzal, hogy a névlegesre állítják be? Alapjáraton? Komolyabb készülékeknél van beállítható áramérzékelő, az pont annál fog lekapcsolni, amire be van állítva. Persze, ott is lehet vagy van időtag, meg lehet több fokozat, satöbbi, szóval lehet bonyolultabb karakterisztikákat előállítani, de az egy másik beszélgetés témája.