Miért nem szabad összekötni a konnektorban a nullát és a földet?

Ez már a kezdetektől a kettős biztonság elvét elvét szolgálta, mondhatni a FI-relé helyett is, amit én láttam már gyerekként is a villanyszerelő rokon műhelyében, de lakásokban nem volt szokásban. Igaz, még a védővezetőt is csak a hidegpadlós, vizes helyiségekre írták elő.

Melegpadlós (szigetelt) helyiségekben nem volt kötelező.

De ami a lényeg, hogy van egy független védővezető hálózat, ami nincs használatnak, terhelésnek kitéve, így jobban lehet rá számítani, hogy baj esetén nem hagy cserben. Ezt rákötik ugyebár a védett készülék fémvázára, mint a mosógép, bojler, stb.

Ezzel szemben a nullavezetőn áram folyik, terhelés hatására néha beéghet, megszakadhat, nem olyan beszámítható.

FI-relé működése azon alapul, hogy a két ágon azonos nagyságú áramnak kell folyni és ellentétes irányban (AC esetén is van pillanatnyi irány).

Ha nulla ágon nem folyik áram, de az emberig eljut a fázis, amit ő levezet a föld felé, akkor a FI-relé egyik ágán folyik csak áram, ami a passzív szerkezetet leoldja.

Aktív (elektronikus) kivitelnél pedig bizonyára megoldják, ha nem kap tápot az elektronika, akkor is lekapcsol, gondolom.

[link]

A hivatalos (európai szabványosításban elfogadott) álláspont a következő:

1. PEN vezetőt már jó ideje csak vastag vezetékeknél alkalmazunk, mert azoknál a barkácsolás meg a vezetékszakadás valószínűsége kisebb, a technológiai fegyelem valószínűsége meg nagyobb (azért ebben az országban a polgárok néha bebizonyítják, hogy ez nem így van :D )

2. Ha a vékony vezetéknél külön van, akkor ha a nulla elszakad, a szerkezet nem működik, más baj nincs, megjavítják a hibát. Ha a védő szakad el, akkor amíg hibátlan a készülék, nincs baj, s az időszakos felülvizsgálat fogja majd jelezni, hogy itt is javítani kell (ha elszakad a védő, és másnap testzárlatos lesz a készülék, akkor úgysem fog már reklamálni, aki megfogta). A készülékgyártás azért van olyan fokon, hogy a meghibásodás ritka (bár én vettem 10 éve olyan olajradiátort, ami 2 hét után egy bekapcsoláskor lecsapta az ÁVK-t).

A PEN szakadás ellen jelenlegi tudásunk szerint csak a szétválasztásnál bekötött jó földelés ad valamennyi védelmet, ez grízes téma, mert a 10 ohm, és a mostanában terjedni látszó "10, hát ha sikerül, ha nem, akkor több lesz" álláspont igazából kevés, egy tanulmány szerint statisztikai alapon 5 ohm körül lenne jó. Azonban, bár a PEN szakadás valódi veszélyforrás, nem sokban különbözik a skorpiócsípéstől, mert mikor volt utoljára idehaza skorpiócsípés?

Ami a dugaszolóaljzatban való átkötést illeti, ezt a nullázás dolgot ezt most, az elmúlt 70 évben tanulgattuk, így aztán voltak gyermekbetegségek, stb. A vékony vezetékes táplálásnál az átkötés a 40-es években még szabályos volt, aztán csak ipari üzemekben engedték meg (mondván, hogy ott szakszerű szerelés és rendes karbantartás van, de erről is bebizonyosodott, hogy Magyarországon ilyen nincs) 72-ig, azóta meg sehol.