Villanybojler földelesre mi lenne a jó megoldás?

A nullázásos érintésvédelemnél egy harmadik vezeték van kiépítve ami a kismegszakító előtt van a nulla (földelt) vezetővel kötve. A kismegszakító után ha ez a két vezeték fel van cserélve vagy össze van kötve, a rendszer látszólag jól működhet, de rendkívül életveszélyes. Ugyan is egy villanybojler meghibásodása esetén az összes olyan berendezésen megjelenhet a fázis, amely nullázva van. Így a vízcsöveken, a mosógép és hűtőszekrény külső burkolata is feszültség alá kerülhet. Vannak szakemberek, akik ennek oktatása során nem voltak iskolában, ezért nem értik ezeknek a miértjét. Vagy felfogásuknál fogva tök hülyén állnak ehhez hozzá.

A két érintésvédelmi módot keverve alkalmazni sokkal veszélyesebb, mintha nem alkalmaznánk semmilyen érintésvédelmi módot sem!

"Az áramvédő kapcsolót ezért olyan berendezések védelmére tervezték, ahol sem a nullázás sem a földelés nem megoldható."

Lehet, hogy az a dél-afrikai bányamérnök az ötvenes években védővezető nélküli berendezésekre tervezte, de Magyarországon sosem volt megengedve az ilyen használata elsőrendű védelemként. És ugyan a hatvanas években voltak európai országok, ahol a védővezető nem volt kötelező hozzá, de a mai EU-ban egyformán kötelező mindenhol.

42 %-os megtestesíti a tipikus villanyszerelőt, aki az elméleti dolgokhoz hülye, de okoskodni, azt nagyon szeret.

"egy vasmagos tekercsben teljesítményt indukál"

Beszarás...

"mert a hálózaton fellépő szivárgó áramot is észleli."

Komolyan? Voltaképpen csak azt érzékeli.

"amin már gyárilag szivárgó áram jelentkezik (pl. az a sárga tescós hosszabbító)"

Hová szivárog? A földvezeték felé? De akkor miért nem azt írod? Min szivárog? A műanyag szigetelésen? (Nekem van egy tippem, de kíváncsi lennék, te mit tudsz? Vakerálni?)

#10 "A relé akkor is leold, ha a nullvezetőn több megy, mint ami a fázison bejön. Akármilyen okból történjen is ez, bármily nehéz elképzelni, a működési elve miatt ez is levédve."

Tényleg nehéz elképzelni, ahogy végzi a dolgát, ami a lényege.