Felnőtt korban barátkozni miért olyan bonyolult?

Felnőttkorban is kialakulhat bizalmas viszony, de sokkal-sokkal lassabban, mint fiatalon. Ahigy előttem írták, ilyenkor már egyrészt kevesebb az idő, másrészt sok a rossz tapaszatalat, úgyhogy nem mindenki adja ki magát gyorsan, és ellenszenves is az, aki túl hamar kitárulkozik.

34 éves nő vagyok. Az utóbbi egy évben sok új ismeretséget kötöttem, köztük vannak olyanok, akiket már "barátnőként" is emlegetek, de ennyi idő számomra még bőven nem elég ahhoz, hogy valakit igazán a bizalmamba fogadjak. Eljárogatunk ide-oda, jókat beszélgetünk, pletykálkodunk, van, akivel már komolyabb témák is szóba kerültek, de egyiküket sem hívnám fel, ha bajba kerülnék. Talán majd egyszer, sok év múlva.

Úgyhogy ha úgy tetszik, igen, a felnőttek sokáig csak a felszínt kapargatják. Élettapasztalat, óvatosság miatt.

"Panaszára, problémájára nem vagyok kiváncsi"

És igen itt a kulcs, a többség ilyen, felszínes. :)

Én szivesen meghallgatok bárkit, akit ismerek jóban vagyunk, de talán pont ezért máskor nem is keresnek, mert elvannak a saját kis életükkel, azzál pár emberrel, aki fizikailag is körülöttük van...

Személyszerint kifejezetten zárkozott típus vagyok elsőre, viszont igyekszem nyitottabb lenni, talán találok olyan különcöt egyszer, mint jómagam. :)